91572. lajstromszámú szabadalom • Ivkisütéses áramegyenirányító

Megjelent 1930. évi június hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91572. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Ivkisütéses áramegyenirányító. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 20-ika. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi január hó 10-ike. A találmány tárgya ivkisütéses kisütő­cső, különösen pedig oly kisütőcső, mely váltakozó áram egyenirányítására hasz­nálható. 5 Már javasolták ily kisütőcsövekben olyan izzókathoda alkalmazását, mely a •vvolfrámnál lényegesen alacsonyabb hő­mérsékleten az üzem számára elégséges elektronemisszióval rendelkezik; pl. oly 10 elektródákat alkalmaztak, melyek felüle­tükön a földalkálifémek egy vagy több oxydját tartalmazták. Ismeretes továbbá oly ivkisütéses ki­sütőcsöveknél, melyeknél a leírt fajtájú 15 izzókathoda van elrendezve, nemes gáz­ból, különösen argonból való gáztöltés al­kalmazása. A gáztöltés nyomása emellett néhány centiméternyi higanyoszlopig emel­kedhetilt. 20 A találmány célja az ilyenfajtájú ki­sütőcsövek javítása oly módon, hogy azok magas hatásfok mellett hosszú élettar tammal bírjanak. A találmány szerinti kisütőcső oly izzó-25 kathódát tartalmaz, mely lényegesen ala­csonyabb hőmérsékleten rendelkezik az üzem számára elégséges elektronemisszió­val, mint a wolfrám, tartalmaz továbbá egy anódát és nemes gázból vagy nemea 30 gázok keverékéből való gáztöltést, mimel­lett a gáztöltés nyomása és az elektródák közötti távolság olyképen van megvá­lasztva, hogy a feszültség az íven kisebb, mint a gáztöltés ionizáló feszültsége. A 35 gáztöltés ionizáló feszültsége alatt a csö­vet megtöltő gáz ionizáló feszültségét vagy pedig, ha gázok keveréke van jelen, ezen gázok ionizáló feszültségeinek legkisebb­jét értjük. Az „íven való feszültség" alatt az áram áthaladása közbeni középső fe- 40 szült séget értjük. A nemes gázból való töltés nyomása célszerűen néhány milliméternyi és né­hány centiméternyi higanyoszlop között fekszik. Különösen előnyös argonból való 45 gáztöltés 10 és 20 milliméternyi higany­oszlop közötti nyomáson. Az elektródák közötti távolság a gáztöltés mineműségé­től és nyomásától függ. A távolság álta­lában aránylag kicsiny. Számos esetben 50 a távolság pl. egy centiméternél kisebb lehet. Azon izzókathoda, mely az üzem szá­mára elégséges elektronemisszióval lénye­gesen kisebb hőmérsékleten rendelkezik, mint a wolfrám, pl. platinából, nikkelből 55 vagy más a földalkáli fémekkel ötvözhető fémből vagy ötvözetből való huzalból áll hat, úgyhogy ezen huzal egy vagy több, legalább részben oxidált földalkálifémmel ötvözhető. Az izzókathoda fémből, mint eo platinából vagy nikkelből való testből oly módon is készíthető, hogy azon egy ve­gyületet alkalmazunk, mely á felhevítés alkalmával bomlik és ekkor egy alkáli­fém oxydját képezi. Így pl. ezen test felü- 65 létén bariumnitrátot alkalmazhatunk mely a felhevítés alkalmával bárium oxydra és N02 -re bomlik. A rajzon példaképpen a találmány sze­rinti, áramegyenirányító gyanánt szol- 70 gáló kisütőcső van a hozzátartozó kapcso­lással vázlatosan feltüntetve. A rajz szerinti kisütőcső üvegből vagy hasonló anyagból való (1) testtel van el­látva, mellyel a (2) üvegcső légtömítően 75 van összeolvasztva. Ezen üvegcső végén a

Next

/
Thumbnails
Contents