91571. lajstromszámú szabadalom • Gép izzólámpák üveglábainak előállítására

— 3 — szerből a holtjáratot kikapcsolja, úgyhogy a pofák útjuk végén eleven erejük követ­keztében nagy sebességet nem tarthatnak meg. 5 Amikor a (150) és (151) pofák a láb lapitási helyét képezik a (14) zárókilincs­nek (1., 3. és 13. ábra) nem szabad kikap­csolva lennie, mert ezen esetben a mun­kás önkéntelen mozgásai következtében 10 az (1) és (2) gyűrűk mozgásba juthatná­nak (2. és 3. ábra), úgyhogy a láb defor­málódhatna, a tartók pedig orsójukkal megsérülhetnének. Ezen követelmények teljesítése céljából 15 alkalmazható egy második lábitó, mely csakis a zárókilincset működteti. Ez azon­ban szükségessé teszi, hogy a munkás két külön lábmozgást végezzen, melyeknek egymásután az előírt sorrendben kell 20 végbemenniök és melyek tévedéseket eredményezhetnének. Ezáltal a munka­sebesség is csökken. Az ábrázolt gépnél egy lábitó működ­teti úgy a fogókarokat, mint pedig a 25 zárókilincset. A (180) lábitó (182) orsóján (12. ábra) a (191) csap segítségével a (192) kapcsoló­rúddal összekötött (190) kar van megerő­sítve (13. abra). A (192) kapcsolórúd má-30 sik vége a (193) csap útján forgathatóan egy a (13) saruban megerősített (196) csap körül forgatható (194) emeltyűvel van összekötve (4. ábra). A (13) saru helyt­állóan a (7) alaplemezre van helyezve. A 35 (194) emeltyűn a (197) pecek körül for­gatható (198) tartóhorog van felfüg­gesztve, mely az egyik végével a (194) emeltyűn, másik végével pedig az emlí­tett (198) tartóhorgon megerősített (199) 40 rúgó befolyása alatt a horog gyanánt szolgáló (200) pecket a (14) zárókilincs (201) orra mentén tovamozgatni törek­szik. A (14) zárókilincs a (196) pecek körül 45 forgatható. Ezen zárókilincs és a (194) emeltyű, továbbá a (202) húzórúgó útján vannak összekapcsolva. Abban a pilla­natban, amelyben a (180) lábitó lenyoma­tik, a (150) és (151) pofák segítségével a 50 láb lapitási helye képeztessék, a (14) zárókilincs a (2) gyűrűben megerősített (15) pecken fekszik (3. ábra). A (190) emeltyű (12. ábra) és a (192) kapcsolórúd (3. és 4. ábra) segítségével most a (194) 55 emeltyű alsó végét a 4. ábrán jobbfelé mozgatjuk, amikor is (202) húzórúgó meg­feszíttetik. Egy bizonyos pillanatban a (199) rúgó által a (194) emeltyűvel együtt meghúzott (198) tartóhorog a (200) pecek­kel a (14) zárókilincsen levő (201) orr 60 fölé csappan és kis mértékben még to­vább mozog, amíg a (156) ütközők a (150) pofához nem érnek, amint ezt előbb em­lítettük. A (180) lábitó vissza f elémenetele alkalmával a (150) és (151) pofák újból 65 széjjel mennek és amikor a (200) pecek a (14) zárókilincs (201) orrához ütközik és ezután a (14) zárókilincs tovavitetik, a. pofák már annyira vannak kinyitva, hogy a (16) tartórendszer szabadon 70 elfordulhat. A (14) zárókilincs ekkor mindaddig a legalsó (a kiemelt) helyzet­ben tarttatik fogva, amíg az (1) és (2) gyűrűk és ezekkel együtt a tartórendsze­rek az 1. ábrán jelzett nyíl irányában 75 oly mértékben fordultak el, hogy a (15) pecek a (198) tartóhoroghoz ütközik és ez utóbbit lefelé szorítja. A (198) tartóhorog alakját (4. ábra) olykép választottuk meg, hogy a (200) pecek a (201) orról gyorsulva 80 siklik le, ami által a (14) zárókilincs fel­szabadíttatik és miközben a (196) pecek körül elfordul, a (202) rúgó hatása alatt felfelé szökik. A (15) pecek, mely ilyenformán a (14) 85 zárókilincset felszabadította, most a (14) zárókilincs (203) hátrésze fölött siklik tova, amíg a (204) vájatban fogva nem tartatik, ami által a mozgás megakadá­lyoztatik és az (1) és (2) gyűrűk a helyes 90 helyzetben fogvatartatnak. Az (E) helyzetben, amelybe a tartó­rendszer ekkor érkezett, foglalnak helyet a (106) és (107) égők, melyek lángjai a lábat a lapitási helyen és közvetlenül 95 ezen hely felett annyira meglágyítják, hogy a (117) fúvókán át a rudacskába be­fuvott levegő a (27) evakuáló csövet (118)­nál (15. ábra) kis mértékben felfújhatja és a fúvás folytatása esetén a (27) evakuáló- 100 cső és a (25) láb összeforrasztott falain át a (123) nyílást nyomhatja. A (117) fúvóka (2. ábra) mozgathatóan a (119) léghozzá­vezető cső fölé csúsztatott (118) gumi­tömlőre van felfüggesztve. A (120) szárny 105 segítségével a fúvókát a helyes helyzetbe hozzuk (2. ábra). A (121) fúvóka lehetővé teszi a levegőnek a rudacska és a lábacska közé való fuva­tását, ami által a gyűrűalakii (122) térben 110 kis mértékű túlnyomás keletkezik (15. ábra); ezen túlnyomás megakadályozza-a (25) tányércső falának összeomlását, ami azon nagy veszéllyel járna, hogy a lá­bacska kihűlése után megrepedne. Telje- 115 sen azonos módon, amint ezt az, előző helyzetekre vonatkozólag ismertettük, a tartórendszert most az (F) helyzetbe hoz-

Next

/
Thumbnails
Contents