91526. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés
- 6 -vagyis [T'S 1 ] = --(A + a + b + c) 1yiror .. .22. A következőkben tárgyalt, gyakorlatilag különösen fontos esetben az Ui és TTa végimpedanciák tiszta ellenállások és 5 ennélfogva olyan állandók, amelyek értékei a frekvenciától függetlenek. Ilyen esetek számára a 22. egyenletből következik, hogy a frekvencia szempontjából való torzítás kiküszöbölhető, ha az 10 A + a + b + c összeg a beszéd távbeszélő átviteléihez szükséges frekvenciák terjedelménél állandóvá tehető, minthogy ekkor ezen frekvenciasorozaton belül fekvő összes frekvenciák azonos gyengí-15 tés mellett vittetnek át. Bár a gyakorlatban az üi és TL impedanciák nem mindig függetlenek a frekvenciától, a frekvenciával való változásuk hatása mégis rendesen elhanyagolható és ha el nem hanya-20 golható, úgy a kiegyenlítő berendezés csekélymérvű módosítása útján vagy pedig segédkiegyenlítő berendezés beiktatása révén kiegyenlíthető. Ezek után áttérünk a 4. ábrában fel-25 tüntetett különös kiképzésű gyengítéskiegyenlítő berendezés isimertetésére, amely az R ellenállásból és a vele párhuzamosan, egymással azonban sorozatosan összekötött L induktanciából és C ka-30 pacitásból áll. Ha p = 2iz f, ahol f a frekvencia, i pedig a képzetes együttható \í —1, akkor a Z impedancia számára való kifejezés Z = *[iL p + i(¥] R + iLp • 35 iCp R [1 — LCp2 .23. [1 —LCp2j + iR,Cp •• Ezen kiegyenlítő berendezés általános méretezési módját kívánjuk a következőkben ismertetni. A 22. egyenletből kitűnik, hogy a berendezés tényleges eredő 40 gyengítése A + b + c + a és a kiegyenlítő berendezés csupán egy tényezőt, nevezetesen az a tényezőt befolyásolja. Az A, b és c tényezők a 20. alatt felsorolt egyenletek és a vonalvezeték állandói 45 által meg vannak adva, amiből az A + B + C összeg a feladat adott mennyiségének vehető. Ha továbbá A2 + B2 + Ca az A + B + C összeg értéke azon sorozat legnagyobb f2 frekvenciájánál, amely 50 számára a kiegyenlítő berendezést alkalmazni kívánjuk, úgy világos, hogy a berendezés eredő gyengítésének egyenlő állandó értéke van, amely az A2 + b-j + c-j összeggel egyenlő, ha a = [A2 + b2 + ca ] — (A -)- b -}- c) 24. 55 mindazon frekvenciák számára, amelyek iVnél kisebbek, továbbá, hogy a kiegyenlítő berendezés beiktatása folytán az f> frekvenciánál gyengítés nem következik be. (Ha az A + b + c gyengítés a felvett 60 IrekvenciasoTozat teljes terjedelmében a frekvenciával nem növekszik, akkor f számára a legnagyobb gyengítésnek megfelelő frekvencia veendő.) Az A, b, c értékeknek az alapadatokból 65 a 20. egyenletek segélyéve] való kiszámítása után a méretezés első lépése azon a gyengítés értékeinek kiszámítása a 24. egyenlet segélyével, amelyet az eszményi kiegyenlítő berendezés a szóbanforgó 70 frekvenciasorozatnál idéz elő. Minthogy a 4. ábrában feltüntetett kiegyenlítő berendezés három független (R, L, C) állandó által van jellemezve, ennélfogva ezen. három állandó értéke oly módon vá- 75 lasztható meg, hogy a kiegyenlítő berendezés gyengítése három különböző frekvenciánál éri el eszményi értékeit. Ezen frekvenciák közül az egyiket, nevezetesen az fs frekvenciát, már megállapítottuk. 80 A másik két frekvencia számára előnyösen zérus frekvenciát és közbenső fi frekvenciát választunk. Ezen három zérus, fi ós f2 frekvencia számára az eszményi értékek legyenek ao, a,i, a2. Minthogy a 85 24. egyenlet révén a kiegyenlítő berendezés a-' gyengítésének az f2 frekvenciánál zérusnak kell lenni, ennélfogva a kiegyenlítő berendezés impedanciájának ugyanazon frekvenciánál zérusnak kell 90 lenni. Ha a kiegyenlítő berendezés ezen értékek szerint van megválasztva, akkor a kiegyenlítés a zérus, fi és h frekvenciáknál tökéletes. A zérus frekvenciának azonban nincsen fontossága és az, f2 fre- 95 kvenciánál való tökéletes kiegyenlítésnek is kisebb a gyakorlati jelentősége. Azt találtuk tehát, hogy megfelelőbb kiegyenlítés érhető el, ha az a.o értékét olyképpen választjuk meg, hogy az a zérus frekven- 100 ciánál való teljes kiegyenlítés értékétől kissé eltér és a kiegyenlítő berendezés impedanciáját zérussal tesszük egyenlővé az f3 frekvencia számára, amely megközelítőleg, de nem pontosan f2 -vel egyenlő. 105 Miután tehát az ao, ai és fs számára megfelelő értékeket meghatároztunk, a kiegyenlítő berendezés R, L, C elemeit a következő módon állapítjuk meg: A 23.
