91526. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés
— 3 — 10 15 alakjait tárgyaljuk és a megfelelő méretezési egyenleteiket vezetjük le. Az 1. ábra olyan átvivő berendezés kapcsolási vázlata, amely két (I) és (II) szakaszból áll és ezek a (3, 3) végszorítóknál egymással össze vannak kötve. Az (1, 1) végszorítókhoz Ei elektromótoros erő van kapcsolva, míg a (2, 2) végszorítók között általánosság 'kedveért az elektromótoros erő E2 legyen. Ha az (1) végszorítókon átmenő áram Ii és a (2) végszorítókban az áram L, akkor az Ii és I2 viszonya az elefetroimóitoros erőhöz a következő egyenlettel van kifejezve: V : Tu Ex — Ti a E2 T23 E 2 = T;,, E, .1. T22 a azon Ezen kifejezésekben a Tu, T12, T21, berendezés admittaneiatényezői. Tn árammal egyenlő, amely a berende-20 zés (1) végszorítóin folyik keresztül, ha az (1, 1) végszorítók közé az elektromótoros erő egysége van bekapcsolva és a (2, 2) végszorítók rövidre vannak zárva. Hasonlóképen T21 azon árammal egyenlő, 25 ainöly ugyanazon feltételek mellett a (2, 2) végszorítókon folyik keresztül. T22 azon árammal egyenlő, amely a (2, 2) végszorítókon folyik keresztül, ha a (2, 2) végszorítókhoz az elektromótoros erő egysége 30 van kapcsolva és az (1, 1) végszorítók rövidre vannak zárva. T12 azon árammal egyenlő, amely azonos feltételeik mellett az (1, 1) végszorítókon folyik keresztül. Az (!) végszorítótól a (2) végszorító felé 35 való átvitelnél E2 zérussal helyettesítendő és így I* = I, = T„ E, T21 Ej. .2. A T21 tényező a berendezés átviteli admiit-Is = C3 8 V - C3 4 I4 = C43 I4 = B4 4 I2 = B2 4 V' v-c4 4 V' — B, V' 1 E, Bo 40 :Ei : As (Áss + C33] [B4 4 -)- C4 4 J — C8 4 C4 A. taneiája vagyis a (2) végszorítónál felvett áram viszonya az (1) végszoirítóhoz kapcsolt elektromótoros erőhöz. Ez a tényező 55 elméletileg meghatározható, ha a berendezés adatai adva vannak vagy pedig kísérlet útján megmérhető. Kitűnt, hogy T21 általánosságban a hozzávezetett elektormótoros erő frekvenciájának függvé- 60 nye. A T21 változása a frekvencia tekintetében okozza a torzítást, amelynek kiküszöbölése a találmány célja. A 2. ábra az 1. ábrában feltüntetett berendezés olyan módosítását szemlélteti, 65 amelynél a (3, 3) és (4, 4) végszorítók közé az (50) kiegyenlítő berendezés van elhelyezve. Ha a (3, 3), illetve (4, 4) végszorítók között a feszültség Y és V' (a feszültség jelző betűik mellett alkalmazott nyilak 70 a kiselbb feszültségtől a nagyobb feszültség felé menő irányt mutatják), az <I) rész admittanciái pedig An, Au, A31, A33 és a (II) rész admittanciái B44, B24, B42, B22, végül a kiegyenlítő berendezés admit tanciái C33, C34, C43, C44, úgy ezen berende zés egyenletei a következők: Ii = Au Ea — A1 3 V I, =As l El — A3 3 V V' 75 80 Ha mármost az átvitelt az (1) végszorítótól a (2) végszorítóhoz vizsgáljuk és ennek megfelelően E2 = 0, akkor a 3. egyenlet megoldása a következő: 85 Ennek megfelelően a 2. ábrában feltüntetett berendezés T'2 1 = átviteli admittanciája. •A&i B2 4 C4 3 T' — -1-21 [^•38 + c8 3 ] [B4 4 C4 4 ] —c3 4 c4 .5. 90 Az admittanciák jelentősége könnyen felismerhető. Így például a 2. ábrában 45 C33 azzíal az árammal egyenlő, amely a kiegyenlítő berendezés (3) végszorítójáin folyiilk (keresztül, ha a (3, 3) végszorítókhoz az elekitromóitoros erő egysége van kapcsolva és a (4, 4) végszorítók rövidre va-n-50 nafc zárva. Hasonlóképen C43 azon áraimmal egyenlő, amely azonos feltételek mellett a (4, 4) végszorítókon folyik keresztül. C44 az az áram, amely a (4, 4) végszorítókon folyik keresztül, ha a (4, 4) végszorítókhoz egységnyi elektromótoros erő van kapcsolva és a (3, 3) végszorítók rövidre vannak zárva. Ezen meghatározá- 95 sókból a többi admittanciák jelentése önmagától világos. Ha a 2. ábrában feltüntetett berendezésnél a kiegyenlítő berendezést eltávolít juk, akkor a berendezés egyenletei az (1) 100
