91524. lajstromszámú szabadalom • Kaptafa és ennek segélyével előállított cipő

Megjelent 1930. évi junixis hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 91524. SZÁM. I/b. OSZTÁLY. Kaptafa és ennek segélyével előállított cipő. Desztler Hermán cipész Budapest. A bejelentés napja 1924. évi október hó 31-ike. Az eddig közönséges és nem orthopéd célra használt kaptafáknak az a hátránya, hogy talpfelületük sík lap gyanánt ké­szül és ily módon az ezek segélyével elő-5 állított cipők talpának belső oldala ugyan­csak sík vagy közel sík felület és ezen a felületen kell a lábtalp hullámos felületé­nek elhelyezkedni. Ennek következtében a lábtalp nem tud felfeküdni teljesen a 10 cipőtalpra illetve sarokra, hanem csak egyes pontokban illetve felületrészeken támaszkodik. E részleges felfekvés foly tán azonban a lábfej deformálódik, a sa rok kissé felnyomódik, hogy teljesen rá 15 feküdhessen a sík cipősarokra, a talp pe­dig megnyúlik és szétterjed és a lábfej mellső része kipüffed. Ilymódon a kaptafa illetve cipő helytelen készítése folytán a lábfej elcsúnyul és beteggé lesz. 20 E hátrányok kiküszöbölődnek a talál­mány tárgyát képező kaptafa illetve cipő felhasználása által. Ennek a találmány­nak lényegét az képezi, hogy a kaptafa talpfelülete, valamint az ennek segélyé-25 vei előállított cipő talpának és sarkának belső oldala és az ujjak felfekvő felülete az emberi talp illetve sarok és ujjak gör­bületeinek megfelelő görbülettel készül, miáltal a lábtalp a cipőtalpon, deformáló-50 dás nélkül, teljes felfekvést talál. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alakjá­ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra az eddig használt kaptafa oldal­!5 nézete és benne a láb körvonala szagga tott vonallal, a 2. ábra a találmány szerinti kaptafa eredményvonallal és benne a láb elhelyez­kedése szaggatott vonallal, valamint az eddig használt kaptafa teljes vonallal. 40 Az (a) kaptafa (b) talpfelülete ugyan­olyan vonalzással készül, mint az emberi talp illetve sarok és ujjak és görbületei az emberi talp, sarok és ujjak görbületei­vel azonosak. E kaptafa segélyével elő- 45 állított cipő talpának, valamint sarkának belső oldala és az ujjak felfekvő felülete hasonlóképpen ugyanolyan görbülettel bír, mint az emberi talp, illetve sarok és ujjak. Az emberi sarok domborulatának 50 befogadására tehát a cipősarokban homo­rulat van kiképezve, a sarok és a lábujjak közötti homorú hídrész felfektetésére a talp belső oldalának megfelelő része ki van domborítva. Az ujjak és a bütyök- 55 csont és a rajtalevő izomzat befogadására pedig megfelelő homorulat van kiképezve. A cipő ilyen kiképzése mellett a lábfej talpa, sarka és az ujjak a cipőtalpon tel­jes felfekvést találnak és így nem defor- 60 málódnak. Ezáltal a lábfej megmarad a lelépés előtti formájában és minthogy a lábfej nem püffed meg, a cipőfelsőrész is karcsúbbra készíthető, úgyhogy nem lö­työg a lábon. Minthogy a bütyök és a 65 rajta levő izomzat a talp homorulatába belesüllyed, a lábujjak nem nyomódnak fel és így a lábfej mintegy 1.5 em.-rel ala­csonyabb lesz. mint az eddigi cipőkben volt járás közben, A láb „hídrész"-e, a 70 talp domború „hídrész"-én teljes felfek­vést találván, ugyancsak nem tud lesüly­lyedni és így a talp nem terjeszkedik szét, a lábfej torokrésze, az úgynevezett „rüszt" pedig ennek következtében alul- 75 ról fölfelé nyomódik és így a lábfej kar-

Next

/
Thumbnails
Contents