91520. lajstromszámú szabadalom • Kötőanyag és eljárás ennek előállítására

— 5 — vétlenül vagy közvetve gőzzel, víz hozzáadása mellett és szükség esetén gyúrás közben felhevítjük, amíg annak hőmérséklete 80—100° C-ra nem emelkedett. Ezután 5 a keveréket 160—480 atm. nyomás alkalmazása melleit mint az előbbi példában, brikettezzük. 4. 100 súlyrész megfelelően porított tüzelőanyagot, mint az előbbi példákban, a 10 fentebb ismertetett módszerek valamelyike szerint előállított és lényegileg megszárított kötőanyag oly súlymennyiségével keverjük össze, amely 6 súlyrész száraz anyagnak felel meg. Keverés közben 0.12 15 súlyrész vízmentes alkálikarbonátot vagy -hydroxidot adagolunk hozzá vagy poralakban, vagy 4 liter vízben feloldva és a keveréket a fentebb ismertetett módon hevítjük, gyúrjuk és sajtoljuk. 20 Megjegyzendő, hogy a 2. és 4. példa szerint dolgozva a kötőanyag kötőképessége a magábanvéve ismeretes és szokásos berendezésekben foganatosított brikettezés folyamata alatt fejlődik ki. Ez az eljárás 25 ilyképpen feleslegessé teszi külön berendezések felállítását a fermentált növényi anyagnak alkálikarbonáttal vagy alkálihydroxiddal való főzésére. A fermentálást a tüzelőanyag, mint pl. szén, koksz vagy 30 másefféle, egészének vagy egy részének jelenlétében is foganatosíthatjuk aképpen, hogy ezt a lágy növényi anyaggal összekeverjük és fermentálni hagyjuk oly körülmények között, hogy a bomlás nem gáz-35 alakú termékei el ne távozhassanak, a masszát a fermentálás alatt vagy után alkáliás oldattal megnedvesítjük, szükség esetén megőröljük és az ismertetett módon való hevítés után a kívánt alakba saj-40 toljuk. Az összes fenti esetekben a szén és kötőanyag keverékét felhevített, vagy egészen vagy részlegesen tetszés szerinti mértékben kihűlt állapotban sajtolhatjuk. De úgy "> is járhatunk el, hogy a masszát kihűlni ' hagyjuk és sajtolás előtt újból felhevítjük. Az ismertetett módszerek bármelyike szerint gyártott brikettek esőnek és fagynak 50 mérsékelt módon elporladás nélkül ellenállnak, de ez részben azon anyagok természetétől függ, amelyekből a brikett készült, amennyiben egyes anyagok többé vagy kevésbbé vízálló briketteket adnak. A pépes 55 kötőanyaggal készült brikettek azonban minden tetszőleges mértékben vízállóvá tehetők, ha azokat víznek és olajnak vagy bitumennek emulziójába mártjuk, amely a vízállóságot előidéző komponensből legalább 20o/o-ot tartalmaz, vagy ha a bri- 60 ketteket rövid ideig tetszőleges módon 200° C-ra vagy hosszabb ideig ennél valamivel alacsonyabb hőfokra hevítjük. A vízállóság előidézésének ezen módszerei azonban nem esnek a találmány keretébe. 65 Az organizmusok szaporodásának megszüntetésére, illetve megelőzésére csekély mennyiségű rézszulfátot vagy más gombaölő, illetve fertőtlenítő anyagot keverhetünk a szénhez vagy a teljesen fermentált 70 péphez a brikettezés alkalmával. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kötőanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy lágy növényi szöveteket aerobikus fermentálásnak vetünk 75 alá oly módon, hogy humuszból álló anyagot kapunk, amely a fermentációnak lényegileg összes, nem gázalakú termékeit magában foglalja az eredeti szövetben volt pektin származékaival 80 és az eredeti cellulózaanyagok megbontásából származó ulminanyagokkal, valamint változatlanul maradt cellulózarosttal együtt, mimellett az anyagot az eljárás valamelyik stádiumában 85 alkáli behatásának vetjük alá oly mértékben, hogy a koHoidális alkatrészeknek diszpergált alkáliás állapotát érjük el. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 90 tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lágy növényi szöveteket az anyag megbontása végett aerobikus fermentációnak vetjük alá, oly körülmények között, hogy a fermentálásnak lehető- 95 leg összes termékei, a gazalakú termékek kivételével, a masszában visszatartassanak, mimellett a fermentálás előtt, alatt, vagy után a masszához alkálit adagolunk. 100 3. Az 1. és 2. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényi szövetet friss, illetve lényegileg bomlást nem szenvedett állapotban dolgozzuk fel. 105 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anyagot először fermentáljuk és azután vetjük alá az alkáli hatásának, pl. alkáli oldatával való főzés út- 110 ján. 5. Az 1—4. igényekben védett eljárások foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényi szövetet — esetleg előzetes macerálás után — alkálioldattal 115 kezeljük, pl. főzés útján, és az alkáli-91520