91517. lajstromszámú szabadalom • Egyenirányító hajtószerkezet

— 2 — A 19. ábrabeli kivitelben a (b) menesztő teljes gyűrű helyett félholdalakú. A (c) lengő ekkor a rajzon látható alakban ké­pezhető ki és a (73) tengelyre lehet ékelve. 5 A félhold szarvai táján a (b) menesztő és az (a) rótor között hézagokat hagyunk. A középpontok ez esetben a 17. á'bra szerint helyezkednek el. A (66) csapra ható külső erő értelme szerint a hajtás ebben a ki-10 vitelben is akár az egyik, akár a másik értelemben lehetséges. A görgők is ván­dorolhatnak és a működés egyebekben is hasonló a leírt kiviteli alakokéhoz. Hasonló kiviteli alakot tüntet lel a 20. 15 ábra is. A lengőnek lengési középpontja (0)-ban van, az excentricitást az (001) távolság adja meg és a kapcsolódás az egyik értelmű forgásra az (002) vonal meghosszabbításába eső (A) pontban, az 20 ellenkező értelmű forgásra pedig a ten­gelyen át fektetett függőleges sík másik oldalán az (A) ponttal szimmetrikusan fekvő (B) pontban történik. A (b) me­nesztő feltüntetett helyzetének megfelelő 25 hajtásértelmet az (a) rotoron kívül raj­zolt nyíl jelzi. Az ellenkező értelmű haj­tásra a (66) csap helyzetét szaggatott va­nalak jelzik. A görgők ebben a kiviteli alakban is vándorolnak, miért is a rótor 30 és a félhold szarvai között hagyott hézag­nak nem szabad oly nagynak lennie, hogy a görgők abba beszorulhassanak. A 21. ábrán látható kivitelben két (81, 82) görgősor van alkalmazva, közöttük 35 (83) lebegő gyűrűvel. A kívül rajzolt nyíl jelezte forgásértelemnek a (66) vezérlő­csap teljes vonallal rajzolt helyzete felel meg, amikor is a külső erő a (8) nyíl irá­nyában hat. A menesztő középhelyzeté-40 ban a (66) csap a függőleges középsíkban helyezkedik el. E kiviteli alakban a második görgősor} révén nagyobb rugalmasságot érünk el. A (83) lebegő gyűrű nemcsak az üres-45 járású löket, hanem a munkalöket köz­ben is vándorol, biztosítva ekként a go­lyóknak kellő gördülését és vándorlását és a nyomásnak alávetett érintkezési vo* nalnak kicserélődését. 50 A 22. ábrabeli kivitelben két excenter van alkalmazva. A (c) lengőt övező (92) görgősort egy második (94) görgősor övezte második (93) excenterrel burkol­juk. A külső (94) görgősort közvetlenül 55 burkoló (b) menesztő könnyen beleillik az (a) rotorba. A két excenter alkalmazása folytán a rótor és a menesztő között hé­zagra nincs szükség. A kapcsolódási pon­tok a két hajtási értelemre ismét (A), ill. (B)-vel vannak jelölve. A (0) pont a belső 60 excenternek lengési középpontja és egy­úttal a rótor belső kerületének közép­pontja. A (01) pont a belső görgősornak, (02) pedig a külső görgősornak közép­pontja. 65 Megjegyzendő, hogy ez esetben számot­tevő hézagra nincs szükség, mert az (00102) háromszöget a két excenter adja. A 23. ábra oly kiviteli alakot tüntet fel, amelyben a (b) menesztőnek külső kerü- 70 lete annak neutrális helyzetében nem koncentrikus a rotorral, ill. ennek belső kerületével. Ily módon erősebb menesztőt alkalmazhatunk. A 24. ábrabeli kivitelben nagyobb ágya- 75 zási felületek állnak elő a görgős ágyazá­soknak különböző átmérőjű gyűrűkre való szétosztása folytán. A (c) lengőt az (a) ro­toron belül a (123) és (124) görgős ágyaza­tok tartják. A (b) menesztőt (126) görgős 80 ágyazás tartja a (c) lengőn. A menesztőt egyik vagy másik értelemben külső pont felé húzó- vagy középhelyzetében meg­tartó rúgók vagy egyéb szerkezeti részek a (127) hüvelyhez vannak kapcsolva. A 85 (128) görgők a (c) lengő és a (129) rótor­tengely között a lengőnek centrirozására valók. A (130) görgők a rotort helytálló tokban vezetik. Megjegyzendő, hogy az ábra egy kettős szerkezetnek csak balfelét 90 tűnteti fel. A 25. ábra szerint a (c) lengő és a (b) menesztő közé kemény acélból, foszfor­bronzból vagy hasonló anyagból készült, ívelt rudak vannak beiktatva. A rudak 95 akként méretezendők, hogy lengő és a menesztő között keletkező nyomás alatt a rugalmassági határon túl ne vétessenek igénybe. A 26. ábra feltüntette változatban a 100 (123) rúd, amely egy darabban körülmehet vagy kisebb hosszúságú darabokból áll­hat, hullámos alakú, úgyhogy az elmoz­gáshoz szükséges engedékenysége a hullá­mok lelapításából adódik. Akár a 25., akár 105 a 26. ábrabeli szerkezet nagy ellenállást tanúsít az olaj kiszorításával szemben, úgyhogy a lengő és a menesztő között sok­kalta kisebb lesz a súrlódás, mint a me­nesztő és a rótor között, minek következ- 110 tében a kapcsolódás alkalmával a lengő és a menesztő között kis elmozgás van, míg a menesztő és a rótor együtt mozog­nak. A menesztő elmozog a lengőhöz képest 115 a hajtási periódus alatt, amit a golyók, görgők vagy a 25. és 26. ábrán feltünte-91517

Next

/
Thumbnails
Contents