91502. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a tömeghatások kiegyenlítésére rázószitáknál vagy kinetikailag hasonlóan működő gépeknél

az utóbbiakat is meghajtani, úgyhogy azután azoknak rezgései a szitára átvitetnek. Hasonló módon lehet más, hasonló kinematikai hatású gépet kiképezni. 5 A mellékelt rajzon egy rázószitaberendezés póldaképpeni foganatosítási alakja van ábrázolva, amelynél ellenlendítőtömeg gyanánt egy második szita van alkalmazva. Ennél a foganatosítási alaknál 10 az alsó (a) szita a (c) tengelyről a (b) exeenterrúd útján úgy hajtatik meg, hogy az vízszintes irányban gyors ide-odamo'zgást végez. Az (a) szita a gépállványban például négy (tehát pl. mindkét végén két-15 két), magában véve ismert módon (d, e) rugalmas szalagon vagy rúdom függ, amelyek a szita rezgő mozgását hajlékonyságuknál fogva minden további nélkül megengedik. Az (a) szita felett egy második 20 (f) szita van elrendezve, amely szintén, (g, h) rugalmas szalagokon vagy rudakon függ. A bemutatott foganatosítási példánál két-két szomszédos (d, g), illetve (e, li) rúdnak felső végei az (i), illetve (k) 25 tartóra vannak erősítve, amely tartók egy él útján a gépállvány (1), iletve (m) ékliornyú támaszfelületén csuklószerűen fekszenek fel. Azonban a rudak felső végeinek mindegyike külön-külön is lehet a 30 gépállváiinyal mereven vagy csuklósan összekötve. Két-két szomszédos (d, g), ill. (e, h) rúd (n), illetőleg (o) szorítópofák írtján van egymással összekötve, miáltal a Ivét ingának — aminek a rudakon függő 35 (a), iletőleg (í) tekinthetők — kapcsolása jön létre. Az (n) és (o) szorítópofák magassági helyzetükben beállíthatók és helyes beállítás után elérjük, hogy az (a) szita meghajtásánál ezen kapcsolás követ-40 keztében az (f) szita az (a) szitához viszonyítva, ellenkező értelemben rezeg. A rugalmas rudak helyett más hajlékony függő- vagy hordozószervet is alkalmazhatunk. 45 A technika állásának teljesebb jellemzésére még megemlítjük, hogy a 49291. sz. német szabadalmi leírásban egy rázószitaberendezés van leírva, amelynél a szita rugalmas tagok útján egy tartókeretben 50 függ, amely keret exeentermeghajtás által vízszintes rezgőmozgásba hozatik. Ezek a rezgések rugalmas tagok útján a szitára vitetnek át és a tartókeret rezgéseinek utánasietnek. A tartókeretben egy ütköző van elrendezve, amelybe a rezgőszita be- 55 leütközik, miáltal egy ütközőhatás keletkezik, amelynek az a célja, hogy a rostálandó anyagnak a szitanyílásokban való beszorulását megakadályozza. A tömeghatások kiegyenlítése a szitának a tartó- 60 keretben való rugalmas ágyazása folytán nemcsak hogy nem szándékolt, hanem az ütközőhatás elérésére felhasznált eszközök folytán el sem érhető. Szabadalmi igények: 65 1. Berendezés a tömeghatásak kiegyenlítésére rázószitáknál vagy kinematikailag hasonlóan működő gépeknél, amelyeknél a rázómozgás előidézésére meghajtott test egy másik testtel vagy el- 70 lensúllyal úgy van összekötve, hogy a két test egymással ellentétes rezgéseket végez, jellemezve azáltal, hogy mindkét test utánengedően vagy rugalmasan van egymással összekötve, úgy- 75 hogy a két testnek ezen kapcsolása folytán az egyik test rezgései a másik test ellenkező irányú szabad rezgéseit hozzák létre. 2. Az 1. igény szerinti berendezés foga- 80 natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a két testet magában véve ismert módon hajlékony és rugalmas szervek ingaszerűen hordják és hogy az egyik test hordozószervei a másik test hor- 85 dozó szerveivel merev összekötő tagok útján vannak kapcsolva. o. A 2. igény szerinti berendezés foganatosítási alakjá, jellemezve azáltal, hogy az összekötőtagok a hordozó szervek 90 mentén beállíthatók. 4. A 2—3. igény szerinti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hordozószervek gyanánt használt rudak vagy szalagok a gépáll- 95 ványzatban csuklósan vannak alátámasztva, mimellet két-két kapcsolt hordozószervet egy csukló támaszthat alá. 1 rajzlap melléklettel, Pallas nyomda, Budapest.