91491. lajstromszámú szabadalom • Mozgásátvitelre való mechanizmus

— 2 — tengelynek szögsebessége minden pillanatban megegyezik az (a) tengely szögsebességével. A (g) tengely tehát semmiféle tengelyirányú mozgást nem végez. 5 Tegyük fel már most, hogy az (f) tengelyt az (n) lemez elfordítása útján azon helyzetbe liozzuk, amelyet a 3. és 4. ábra mutat és amelyben az (f) tengely nem esik össze a (j) tengellyel, hanem avval 10 bizonyos (u) szöget képez. A (d) forgattyú minden körülfordulása közben az (m) tengelynek és az (e) forgattyú hosszirányú (v) tengelyének metszési pontja egy kört ír le, amely a (j) tengelyhez viszonyítva 15 ferdén függélyes és már nem merőleges síkban fekszik. Ennek hatása az, hogy a (g) tengely a forgómozgáson kívül, ideoda haladó, tengelyirányii mozgást is végez. Meg kell különben jegyeznünk, hogy 20 ha a (d) forgattyút egyenletes szögsebességgel forgatjuk, a (g) tengely szögsebessége minden körülfordulás folyamán maximális és minimális értékek között változik át; két, egymástól 180°-nyira 25 fekvő pont van, amelyekben a szögsebesség ugyanazt a maximális értéket éri el és két, egymástól ugyancsak 180°-nyira fekvő pont van, amelyekben a szögsebesség ugyanazon minimális értékre süllyed; 30 azon pont, amelyben a szögsebesség maximális, azon ponttól, amelyben a szögsebesség minimális, 90°-nyira fekszik. A (g) tengely tengelyirányú mozgásának amplitúdója 0 és egy felső határ kö-35 zött váltakozik, az (í) és (j) által képezett (u) szögnek megfelelőleg. Az (n) lemez elfordításával ezen két határ közötti öszszes értékeket elérhetjük. Ha most a (g) tengelyt tekintjük a 40 hajtó és az (a) tengelyt a hajtott tengelynek és ha a (g) tengellyel ide-oda haladó mozgást közlünk, akkor az (a) tengely forgásba jön. A (g) tengely tengelyirányú elmozdulásának minden irányváltozásá-45 nál két holtpont keletkezik, de az (a) tengely mozgása mindamellett folytonos, feltéve, hogy ezen (a) tengely saját tömegénél vagy egy olyan tömegnél, pl. egy lendítő keréknél fogva, amelyhez az kap-50 csolva van, ezen holtpontokon átlépni képes. A bemutatott foganatosítási alak tisztán vázlatos, úgyhogy a szerkezet más részek és szervek útján is kiképezhetők. 55 A (k) összekötő szerv a (g) tengelyhez nemcsak egyszerű csuklóval, hanem univerzális csuklóval is lehet kapcsolva; ezen utóbbi esetben, az (f, j) forgási tengelyek akár ugyanablan a vízszintes síkban akár különböző vízszintes síkokban lehetnek és 60 nem szükséges, hogy az (e, w, y, z) csukló két (y, m) forgási tengelyének metszéspontja által leírt görbe a (p) tengelyen átmenő függélyes síkban feküdjék. Az (e) forgattyúnak és a (v) tengely- 65 nek nem kell merőlegesen állniok az (f) tengelyre. Csak az szükséges, hogy, ha a (k) összekötő szerv egyszerű csukló útján van a (g) tengelyhez kapcsolva, a (g) tengely (j) geométriai tengelyének hosszab- 70 bítása, az (a) tengely (f) geométriai tengelye és az (e) forgattyú (v) geométriai tengelye ugyanazon pontban messék egymást. Ebben az esetben a (g) hajtott tengely szögsebessége periodikusan váltako- 75 zik két felső határ között, amelyeket a szögsebesség két, egymástól 180°-nyira fekvő pontjában ér el és amelyek közül egyik nagyobb, mint a másik és két egymással egyenlő alsó határ között, amelye- 80 ket a szögsebesség az egyik felsőhatártól egyenlő szög alatt fekvő két pontban ér el, amelyek azonban egymástól nem 180°nyira fekszenek. A (k) szerv egy darabból is készíthető. 85 A jelen berendezést például kavarok hajtására használhatjuk, ahol egyidejűleg forgó és tengelyirányú mozgás szükséges, valamint vízszivattyúk, vákuumszivatytyúk, levegő kompresszorok stb. hajtására 90 is alkalmazhatjuk, ahol a tengelyirányú és a forgómozgás kombinációját arra használhatjuk fel, hogy a közeg be- és kilépését a dugattyúkban és a hengerek falaiban elrendezett lyukak útján lehetővé 95 tegyük. A jelen berendezéssel egy szervnek, mint amilyen a dugattyú, ide-oda való mozgását forgó mozgássá is átalakíthatjuk; ez esetben a (g) tengely a hajtó szerv. 100 Azt a tényt, hogy a (g) tengely szögsebessége minden körülforgás alatt váltakozik, bizonyos alkalmazásoknál felhasználhatjuk, pl. mágnes-elektromos világító gépek hajtására, ahol előnyös, ha bizo- 105 nyos pillanatokban nagyobb szögsebességgel rendelkezünk. Ez esetben különben nem szükséges, hogy a gép tengelyének tengelyirányú mozgása legyen; az összekötőszervet tehát két vagy kettőnél több 11G darabból készítjük, amelyek közül egyesek a többihez viszonyítva hosszirányban csúsznak, oly módon, hogy ezen szerv hossza a hajtószerv minden körülfordulása közben változik és hogy a gép ten- llí gelye tengelyirányban nem mozdul el.