91473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési gépeknek szilárd, poralakú tüzelőanyaggal való hajtására

— 2 — pneumatikus úton is eszközölhető, a készletkamra és a fúvócsövet körülvevő kamra közötti légnyomáskülönbség által. A poralakú tüzelőanyagnak a készlettartányból 5 a fúvócsőig való továbbítását szóróberendezéssel is végezhetjük (pl. gyorsan forgó szórócsigákkal, szórócsavarokkal, szórókerekekkel, kavarószárnyakkal, vetőberendezéssel). 10 A szóróerők, vagy a légnyomáskülönbségek ilyen módon sokkal nagyobbak lehetnek, mint az eddig ismert berendezéseknél, a tüzelőanyagnak a készlettartányból a fúvócsőig való továbbítására hasz-15 nált tisztán nehézségi erő. A találmány tárgyát képező berendezésnél a poralakú tüzelőanyag a készlettartánytól a fúvócsőig tartó útján sohasem lesz magára hagyatva, hanem egész útján alá van vetve 20 a légnyomás, vagy a szóróberendezések hatásának. Ha a szóróberendezések csak arra szolgálnak, hogy a tüzelőanyagot a készlettartányból a fúvócsőig vigyék, anélkül, hogy 25 az el nem használt szénpor visszaviteléről vagy továbbviteléről gondoskodva volna, akkor az ilyen berendezésnek oly módon kell kiképezve lennie, hogy a fölöslegesen szállított por- és levegőkeverék össze ne 30 állhasson. E célt a szóróberendezés működő szárnyfelületeinek áttörése vagy megszakítása által érjük el, vagy pedig azáltal, hogy a szárnyak a házban bizonyos játékkal forognak, miáltal a levegő- és 35 porkeverék tengelyirányban oly mértékben tud visszaömleni, amily mértékben időközönként a kevésbbé vagy jobban nyitó fúvócsőzárszerkezet a Mvócsőbe behatol. Hasonló hatást érhetünk 40 el a szóróberendezés szárnyainak oly módon való beállítása által, melynél az aránylag csekély mérvű továbbító hatás a fúvóeső zárszerkezetének vele szemben kifejtett. ellenállása által ellensúlyoztatik. 45 Nem szükséges azonban a szórási hatásnak a továbbító hatással szemben való erőteljesebb kiképzése az esetben, ha a fölösleges szárított porai akú tüzelőanyagnak a kész? lettartányba való visszaviteléről gondos-50 kodva van, pl. ha a készlettartány és a fúvócső között két egymással szembenszaladp szóróberendezés van elrendezve, melyeknek egyike a tüzelőanyagot a készlettartányból a fúvócsőíg, a másik pedig az el 55 nem használt felesleget a készlettartányba vissza viszi és ilyen módon a két berendezés a keveréket a felhasználási hely közül folytonos mozgásban tartja, A keveréknek ezen folytonos körforgásban való tartása oly inódon is elérhető, hogy a gyűrűalakú 60 zárt továbbító szerkezetben fúvó vagy hasonló berendezést rendezünk el, mimellett a körforgás több elhasználási hely körül is létrehozható (pl. egy több hengerű gép valamennyi hengere körüli 65 A találmány lényege tehát abban áll, hogy a poralakú tüzelőanyag a készlettartánytól a megtöltendő fúvócső-kamrába való egész útja alatt mechanikus vagy pneumatikus módon vagy mindkét mód 70 segélyével továbbítjuk é3 állandó, vagy időszakos mozgatás által laza, a tökéletes elégéshez elégtelen, aránylag kis mennyiségű levegővel kevert állapotba hozzuk, vagy ilyen állapotban 75 tartjuk! Ez a levegőben szegény keverék csakis a fúvócsőkamrából a tulaj donképeni munkahengerbe való átlépésekor kapja meg az elégéshez szükséges levegőmennyiséget és részben már a fúvócsöka- 80 marában, de legkésőbb a munkahengerbe való belépésekor gyullad meg. A munkahengerbe tehát csakis égő szénpor juthat be. Ezáltal elkeiniljük, hogy el nem égett szénrészecskék az olajos hengerfalaknak 85 nekiütődjenek és oda rásüljenek. A szén- és levegőkeverék mozgásának egyenletessége ós az egyes szénrészecskéknek a levegő által egymástól való elkülönítése biztosítják a könnyű és gyors gyú- 90 lást és a munkahengerben való tökéletes elégést. A találmány tárgya szerinti eljárás a rendelkezésre álló igen kicsi idő alatt az elégés tökéletes keresztülvitelét is biztosítja, azáltal, hogy a szénport a munka- 95 hengerbe való belépése előtt egy a belépési helynél kiképzett lángon vezetjük át. Ezt a gyujtólángot a szénpor által magával vitt és meggyújtott gázok vagy gyujtópor vagy gyujtóolaj segélyével állítjuk elő. 100 Bár az ismeretes gyujtóolajokat a gyújtás előtt körülbelül 400—450 C°-ra kell előmelegíteni, tehát magasabb hőmérsékletnél gyulladnak meg, mint a legtöbb már 120—280 C°-nál gyulladó szénfajták, mégis 105 igen alkalmasak a szénpor meggyújtására, mert ezen gyujtóolajoknak az égési gépekben való elégetésénél nem annyira a gyúlékonyságra, illetve a kisebb vagy nagyobb gyulladási hőmérsékletre kell a 110 súlyt fektetnünk, hanem főképpen a teljes elégés időtartamára, vagyis az ú. n. lángzási időtartamra. Azáltal, hogy a szénport a munkahengerbe egy gyorsan lángzó olaj által már képzett lángon ve- 115 zetjük át, a szénpor lángzási idejét gyor-