91428. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás és összekötő szervek mérő készülékeknek, főleg mérlegeknek lengő részeihez
— 2 — megmaradjon, mikor is az ék éle és a hasítékoknak oldalfalai között a pontszerű-, lehetőleg súrlódásmentes érintkezés állandóan megmarad. 5 A csapágynak a 2. ábrán feltüntetett kiviteli álakjánál, melyet pl. a mutatós mérlegftél egyrészt a (D, E) húzörudaknak az (A, B) eineltyttkkél és mási-észt az (F) mérlegkarral való összekötésére használó lünk, a (3) csapok közös (7) tartólemezre vannak erősítve, melyhez pl. a húzórudak csuklósan csatlakoznak. A (7) tai-tólöméznek egy kivágásán á megfelelő emeltyűre, illetőleg mérlegkarra 15 erősített (6) csapágyék mtegy szabadon keresztül. Az ékéi az éknek a (7) lemezben fekvő részén (8)-nál megszakítással látható el, melynek hegyei a tartólemez mellett végződnek és a rudazatnak bldált való ki-20 lengéseit határolják. A 3. ábrán feltüntétett kiviteli alak a mérőkészülék tokján alkalmazott csapágyul Szolgál és mútatósmérlegnél a mérlegkar felfüggesztésére és általában mind-25 olyárí szervek részére alkalmas, melyeknek esetleg figyelembe veendő oldalirányú kilengéseit nem magával a csapággyal, hanem más alkalmas módon határoljuk, vagy megakadályozzuk. Ezen kiviteli 30 álaknál a (3) csapok és az (1) karókra ható (4) rúgóknak egyik vége a (9) tartóra vannak erősítve, mely viszont valamilyen megfelelő módon a tokon vagy annak vázán van rögzítve. Az ágyazott szervnek 35 oldalirányú kilengéseit ebben az esetben olyképen határoljuk vagy meggátoljuk, hogy a külső ékvégek közötti távolság a (9) tartók közötti távolságnak megfelel. A találmány lényege a (G) mutató (1. és 40 4. ábra) (10) tengelyének ágyazására, valamint a mutatótengelyt hajtó csuklós láncnak (4. és 5. ábra) kiképzésénél is alkalmazható. A (10) mutatótengely a (12) tokfalon 45 szabadon megy keresztül és végein két-két egymást keresztező (13) karban van ágyazva. A (13) karok (14) Csapok körül lengethetők és (15) ellensúlyokkal vannak ellátva. Szabad végén mindegyik kar a 60 másik karnak felfüggesztési pontjával koncentrikus (16) hasítékkal van ellátva. A (16) hasítékok egymást keresztezik és a kereszteződési helyen a (10) mutatótengelynek vége megy keresztül, úgyhogy itt 55 is a tengely és csapágy között pontszerű érintkezés van, melyet a mutatótengelyre ható erő nem befolyásol. A mutatótengelyt hajtó (17) láncnak tagjai a pikelyszerű (.18) részből állanak, melyben a belső oldalán (19) éllé kiképe- 60 zéil (20) kivágás van és egy a (18) résznek síkjából kihajlított, a (2Í) fülnek kialakítót részből, melyen az éles (22) sarok látható, mellyel a lánctag a szomszédos (19) lánctaiéllél kapcsolódik, úgyhogy a lánc- 65 tágok közötti súrlódás a lehető legkisebb. A (17) lánc a (23) kengyel segélyével két azonosan kiképezett (24, 25) ágra oszlik és a (10) mutatótengelyen az ezen felosztás folytán létesülő három (17, 24, 25) ág ré- 70 széré egy-egy (26); illetőleg (27, 28) láncdob van alkalmazva. A (17) lánc a mérlegkar tengelyére ékelt (29) karhoz yaJa csuklósan ferősitve, '(iá, 23) ágaival pédig a szélső (27, 28) láncdobok külső kerületének egy 75 részére rátekercselődik. A további rátekercSelődést a (26) döbra a (17) lánc végzi, úgyhogy végeredményben a lánctagok még akkor sem feküsznek egymásra, ha többel mint egy tekervénnyel fogja kör- 80 rül a (10) tengelyt, illetőleg a láncdobokat. A mutatótengely egyoldalú igénybevételének; valamint holtmozgásnak megakadályozására két azonosán kiképezett mutatóhajtómű van alkalmazva, olyképpen, 85 hogy a mérlegnek működésénél az egyik lánc letekercselődik, a másik pedig ugyanakkor feltékercselődik, ahol is az egyik láncba még egy rugalmas élem, pl. a (30) rúgó van beiktatva az ellenkező értelem- 90 ben végbemenő munkamenetek nyúlékonyságának elérése céljából. A találmánynak inutatósmérlegeknél való alkalmázásánál ajánlatos, ha az elért érzékenység következtében hosszú ideig 95 tartó mutatólengést fékfezzük. E célra, pl. áz alépítnlényeh fujtatószerűen működő berendezést alkalmazunk. A felül nyitott (31) tokban a (32) lémez van lengethetően ágyazva, mely az egyik hídemeltyűvel van 100 összekötve; úgyhogy léfrgő liioégá&Ba jön, aminek következtében á lémez alatt á (33) térben levő léVegő a leméi sáéle és a tokfai között szabadon hagyott (34) résen át kiáramlik, áriiiáltál a lemeznek és ezzel 105 együtt a többi úiérlegrésznek lengését is fékezzük. A leírt szerkezetnek inutatósmérlegeknél való alkalmazása, a mérlegnek az eddiginél sokkal nagyobb megterhelését teszi le- 110 hetővé, illetőleg nehezebb testeknek súlyát közvetlenül a skálán olvashatjuk le, anélkül, hogy a mutatókilengést hozzáadott súlyokkal kombinálnunk kellene. A leírt szerkezet más súly közvetítő ké- 115 szülékeknél, pl. barométereknél, barográ-