91417. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú számláló több hajtómezővel

Megjelent 1930. évi junius hó 1 6-án. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91417. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Váltakozó áramú számláló több hajtómezővel. Allg-emeine Elektricitats Ges. Berlin. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 8-ika. A forgóáram számára való modern in­dukciós számlálók kompendiózus felépí­tése folytán nem kívánatos forgató nyo­matékok származnak abból, hogy az áram-5 és feszültségmezők a szomszédos feszült­ségi magoknak szóródási mezeivel is együttműködnek. Meghatározott i'ázissor­rend betartása mellett ez a hiba a számlá­lók hitelesítésénél kiküszöbölhető ugyan, 10 az ilyen számláló azonban a fázisok más egymásutánja esetében meglehetősen jelen­tékeny hibákat mutathat. A fázisok egy­másutánjától való ezen függőség forgó­áramii számlálóknál igen kellemetlen, 15 mert mindig nagyon kétséges, hogy a számlálót az üzemben ugyanazon fázissor renddel kapcsolják-e be, amelyre a gyár­ban hitelesíttetett. Másrészt azonban a me­zők kölcsönös befolyásolását alig lehet el-20 kerülni, ha a számlálót nem akar juk arány­talanul nagyra méretezni. A jelen talál­mány már most módot nyújt arra, hogy normális forgóáramú számlálóknál a fázi­sok függőségét minimumra korlátozztik és 25 pedig a kompenzációs lemez alkalmazása által, melynek segélyével a zavaró járulé­kos forgató nyomatékok úgy egyenlítíei­nek ki, hogy a fázisok mindkét sorrend­jénél körülbelül ugyanazon értéket ve-30 szik fel. Ha valamely forgóáramú számláló pél­dául az R-S-T fázissorrendnél lassabban jár, mint az R-T-S fázissorrendnél, akkor a kompenzációs lemez hatásának abban 35 kell állnia, hogy a fázisok egyik sorrend­jénél a számáláló járását gyorsítja, a má­siknál pedig késlelteti. Csak ily módon lehet a számláló forgási sebességét mind­két fázissorrendnél ugyanazon értéken 40 tartani. Az említett követelmény a kom­penzációs lemezzel, annak beépítése és anyaga szerint, két különböző módon ér­hető el. Ha a kompenzációs lemezt az áramot ve­zető anyagból, elsősorban vörösrézből, sár- 45 garézből vagy alumíniumból készítjük és feszültségi mag szóródási erővonaláramá­nak útjába hozzuk (1. ábra), akkor a követ­kező hatás mutatkozik: Az (a) kompenzá­ciós lemez a szóródó erővonalakat terheli 50 és ezáltal a fluxust fázisában kissé vissza­tolja. Ennek következtében a szóródó erő­vonaláram és azon áram- vagy feszültség­fluxus között, mellyel a szóródó erővonal­áram együttműködik, a szög megváltozik 55 és pedig ez a szög a forgó mező egyik irá­nyánál nagyobbodik, a másiknál pedig kisebbedik. Ezáltal elérjük, hogy az áram- vagy feszültségfluxusnak egy szom­szédos feszültségi mag szóródási erővonal- 60 áramával való együttműködés következté­ben fellépő járulékos forgató nyomaték, legyen az akár pozitív, akár negatív, az egyik fázissorrendnél növekszik és a má­siknál csökken. Ha a lemezt beállíthatóan 55 rendezzük el, úgyhogy a szóródási erő­vonaláram többé vagy kevésbbé terhel­hető meg, akkor a számláló mind­két forgásirányban pontosan kiegyenlít­hető. 70 Ugyanezen eredményt érhetjük el ferro­mágneses anyagból álló lemezzel, tehát vasbádoglemezzel is (2. ábra). Ez eset­ben az (a) lemezt Fzintén egy az áram­mezővel együtt járulékos forgató nyoma- 75 tékot létrehozó szóródási erővonaláram iitjában kell elrendezni és pedig oly mó­don, hogy az erővonaláram a lemez által a (b) hajtótárcsa egy helyére vezettessék, ahol az áram- vagy feszültségmezővel 80

Next

/
Thumbnails
Contents