91405. lajstromszámú szabadalom • Készülék vattának a foggyökércsatornába való bevitelére

Megjelent 1930. évi junixis hó 16-án. MAGIAK KIRÁLYI JMHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91405. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Készülék vattának a foggyökércsatornába való bevitelére. Dr. Baittrok László fogorvos Budapest. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 17-ike. Vattának a foggyökércsatornába való bevitele a Miller-tű segélyével történik, amelynek felülete a vatta tapadásának létesítése céljából finoman recézett. Éppen 5 ezért a tűnek a foggyökércsatornából való kihúzásakor a vattát szorosan a csatornanyíláshoz tartott második műszer, p. o. csipesz segélyével a tűről le kell választani, nehogy a tűn rajta maradjon. 10 Ez az eljárás a két műszer alkalmazása miatt egyrészt körülményes, másrészt a csipesz a Miller-tűt horzsolva, azt hamarosan tönkre teszi, mert a csipesz okozta felületi egyenetlenségekre a következő 15 használatkor a vatta még jobban odatapad. Ez az utóbbi káros hatás megvan akkor is, ha a gyökércsatornából a tűvel kiemelt vattát a tűről ugyancsak egy csipesz segélyével letoljuk. 20 E hátrányok kiküszöbölését célozza a találmány szerinti tűtartó, amely a vattát a tűről leválasztó oly alkatrésszel bír, mely a leválasztást járulékos műszer alkalmazása nélkül és a tűre ártalmatlan 25 módon végzi. A tű és a leválasztást eszközlő csőszerű vezeték, amelyben a tű a találmány értelmében ágyazva van, egymással szemben célszerűen rúgósan vannak kitámasztva, úgy hogy a rúgó a tűt 30 a vatta leválasztása után eredeti helyzetébe önmagától visszaveti. A rajz 1. ábráj >81 EL találmány egy példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben, a 35 2. ábra részben nézetben, részben metszetben mutatja. Az (a) tű az önmagában ismert (c) tűtartófejben van megerősítve. E tűtartófej (b) toldattal van ellátve, amely a (d) száron meg van erősítve. A (b) toldat felső 40 részét mint dugattyút vezeti az (f) rúgóliáz hengeresfurata. A (g) nyomott rúgó egyrészt a tűvel kapcsolatos (b) toldatra, másrészt az (f) rúgóház hengeres furatát felső végén lezáró (h) lemezkére fekszik 45 fel. Az (a) tűt kónikusalakú és az (f) rúgóházzal célszerűen oldhatóan kapcsolt (j) kupak (h) furata vezeti. A kupak a rúgóházzal p. o. bajonettzár, vagy csavarmenet segélyével lehet összekötve. A 50 könnyű oldhatóság a desinfekció céljából szükséges. A (d) szár felső vége kezelés céljából (e) fejjel van ellátva, mely a tű normális (az ábrában feltüntetett) helyzetében a rúgóház felső, ugyancsak kó- 55 nikus végére felfekszik. Hogy a tű és a rúgóház egymáshoz képest el ne fordulhassanak, az (f) rúgóház felső, az (e) fejjel érintkező peremén p. o. a rajzban fel nem tüntetett, egy-két sugárirányú rova- 60 tékot képezhetünk ki, amelyekbe az (e) fejnek a rajzban ugyancsak fel nem tüntetett radiális bordái megfekhetnek. A gyökércsatornába bevezetendő vattát szokott módon a tűn megerősítjük és az- 65 zal együtt a csatornába bevezetjük, oly mélyre, míg a (j) kónus nyílása a cavitas peremére fel nem fekszik. A műszer e helyzetében a tűt az (e) fej megemelése által a (j) kónusba visszahúzzuk, miköz- 70 ben a kónus (k) furatának szegélye a vattát a tűről lesodorja, úgy hogy az a csatornában visszamarad. A műszert a fogról eltávolítva, az (e) fejet eleresztjük mire a (g) rúgó az (a) tűt eredeti rajzolt 75 helyzetébe ismét visszavezeti. Hasonló módon működtetjük a szerkezetet akkor is, ha a tűről a gyökércsator-