91404. lajstromszámú szabadalom • Töltőkályha

Megjelent 1930. évi jnnius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91404. SZÁM. — N/H. OSZTÁLY. Töltőkályha. Blaha Ernő mérnök Wien. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi április hó 11-ike. A találmány tárgya oly töltőkályha, amelynél az elégető levegő részben a tü­zelőanyagon és a rostélyon keresztül ve­zettetik. A találmány szerint az elrende-5 zés olyan, hogy a levegőnek egy része a tüzelőanyagon keresztül a rostélyhoz, má­sik része pedig a tüzelőanyagot körülzáró köpenyben elrendezett csatornákon keresz­tül vezettetik, amikor is a köpenyen elren-10 dezett nyílásokon át a lepárlási gázok egy része a köpeny csatornáiba szivatik és az ezen csatornákon keresztül áramló elégető levegőrésszel keverve vitetik az elégetés helyére. Ezáltal azt az előnyt érjük el, 15 hogy a tűzhelyhez nem friss levegő, ha­nem lepárlási gázokkal kevert elégető le­vegő vezettetik és ennélfogva igen ked­vező elégetést érünk el fokozott hőfejlesz­téssel. 20 A rajzon példaképen a találmány sze­rinti töltőkályha egy kiteli alakját mutat­juk be; az 1. ábra függélyes hosszmetszet, a 2. ábra pedig keresztmetszet az I—1 25 metszési vonal szerint. A kályha a tüzelőanyagot felvevő (1) köpenyből áll, amely a (2) chamotte­köpennyel van kibélelve. Ebben a cha­motteköpenyben felülről lefelé vivő (3) 30 csatorna van elrendezve, amely a köpeny belső oldalán elrendezett (4) réseken át közlekedik az (5) tüzelőanyagtérrel. Ez1 a tüzelőanyagteret fölül a töltőnyílást el­záró (6) fedél, alul pedig a (7) rostély ha-35 tárolja, s az kívülről a (8) tüzelőajtón ke­resztül hozzáférhető. Az (1) köpenyt (9) hézaggal egy további (10) köpeny övezi, amelyen a füstgázok elvezetésére szolgáló (11) csőtoldat van megerősítve, és amely-45 50 nek alsó része a (7) rostély alatt a (12) tűz- 40 teret és a hamúteret zárja körül. Az (5) tüzelőanyagtérbe, valamint a (2) köpeny­ben elrendezett (3) csatornába a levegő beáramlása a (14), ill. (15) tolókák által szabályozható. A kályha tetszőleges alakban, akár kü­lönálló kályha gyanánt, akár pedig kályha betét gyanánt, kandallóban vagy effélében elrendezve, függélyesen vagy rézsútosan beépített tüzelőanyagtérrel képezhető ki. A kályha működése a következő: A (8) ajtón keresztül hozzáférhető (7) rostélyon kis tüzet gyujtunk, amennyiben előnyösen először szenet, azután fát és erre begyújtáshoz szükséges papírt vagy 55 effélét helyezünk. A légbevezetőnyíláso­kat a (14) és (15) tolókák segélyével telje­sen kinyitjuk és a (16) liamútérajtót be­zárjuk. Begyulladás után a (8) tüzelő­ajtót is szorosan bezárjuk. Ezek az ajtók 60 a kályha üzeme alatt állandóan zárva ma­radnak, amennyiben a kályha a szükséges levegőmennyiséget kizárólag a (6) fedé­len, ill. a (3) köpenycsatornán keresztül kapja. 65 Mihelyt parázs képződött, az (5) tüzelő­anyagteret a (6) fedél felemelése mellett tüzelőanyaggal megtöltjük, s a fedelet le­zárjuk. A légbevezetőnyílások beállítása szerint többé-kevésbé élénken fejlődő le- 70 párlási gázok ekkor a lefelé áramló el­égetőlevegő által a parázs felé vitetnek, lángra lobbantatnak és a rostélyon át ki­vezettetnek. A lepárlási gázok egy része a (3) csatornában lefelé áramló pótlevegő 75 által a (4) réseken keresztül kiszívatik és ezen pótlevegővel keveredve az alsó (3) ré­seken keresztül a rostély felé vitetik, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents