91380. lajstromszámú szabadalom • Egyhorgonys áramátalakító, mellékáramkörű gerjesztéssel

Megjelent 193Q. évi június hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91380. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Egyhorgonyos áramátalakító, mellékáramkörű gerjesztéssel. Meller Rudolf mérnök Linz. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi junius hó 23-ika. Ismeretes, hogy a szokásos egyhorgonyos áramátalakítóknél, amelyeknek mellékáramkörű gerjesztése van, a szekunder egyenáramú feszültség szabályozása csu-5 pán nagyon szűk határok között és fojtó csévék segélyével lehetséges. A találmány lehetővé teszi, hogy ilyeii áramátalakítók szekunder feszültségét fojtó cséve nélkül meglehetősen tág hatá-10 rok között szabályozhatóvá tegyük azáltal, hogy második mezőtekercset rendezünk el, amely az áramátalakító egyenáramú horgony mezejét támogatja és amelyet tetszőleges egyenáramú áramforrás szabályoz-15 ható gerjesztő áram táplál. Ily módon a két gerjesztő tekercs mágneses tengelyei kétsarkú berendezésnél, aminő a találmány tárgyát tevő áramátalakító számára az 1. ábrában van feltüntetve, egymásra 20 merőlegesen állanak. Az (E) mellékáramkörű tekercs közvetlenül a szekunder egyenáramú kelekhez marad kapcsolva, míg a másodák (F) mezőtekercs gerjesztése olyan értelemben történik, hogy az 25 áramátalakító szekunder egyenáramú horgonymezejét erősíti, tehát ellenkező értelemben hat, mint az esetleg elrendezett átváltó sarktekercs. A 2. ábrában az áramátalakítónak a nyíl 80 irányában szinkronikusan forgó horgonya az (a, b) kefékkel együtt külön van megjrajzolva. Hogy az (E) és (F) mezőket mértanilag összetehessük, tegyük fel, hogy azok a sarkosztás fölött szinusztörvény sze-85 rint vannak elosztva és pedig olyképpen, hogy az (E) mező mágneses tengelye az (x) tengelybe, az (F) mező tengelye pedig az (y) tengelybe esik. Tegyük fel először, hogy az (F) tekercs i0 nincsen elrendezve. Legyen az áramátalakító üres járata számára szükségelt mező erőssége (01), amelyet az (E) tekercs pontosan szolgálhat. A felvett primer váltakozó áram teljesítmény tényezője ennek folytán állandóan egy, bárminő is a sze- 45 kunder terhelés. A szekunder egyenáramú horgonymező az (y) tengelybe esik és azt egyenlő nagyságú, ellenkező irányban ható primer váltakozó áramú mező megsemmisíti, úgyhogy tulajdonképpen kifelé csu- 50 pán az (01) mező marad meg. Tegyük fel most, hogy az (F) tekercs gerjesztve van és (03) erősségű mágneses mezőt létesít. Az áramátalakító üresjórási mágneses mezeje ezáltal (Ol)-ilől (04)-ig a szöggel el- 55 fordul, a szekunder egyenáramú feszültség és ezzel együtt az (E) tekercs mágneses mezejének erőssége (01) értékről az (02=01) cos a értékre csökken. Az (02) és (03) mezőerősségek mértani össze- 60 tétele ismét (04) erősségű mezőt ad, amely az áramátalakító üres járata számára szükséges mező erősséggel egyenlő. Az (E) és (F) tekercsek tehát együtt mindég pontosan az áramátalakító üres járata szá- 65 mára szükséges mezőt szolgáltatják, bármily erősen is van az (F) tekercs gerjesztve, ha csak (03 <01). (A súrlódási- és vasveszteségek figyelembe vétele mellett azonban ez a megszorítás már nem áll 70 fenn.) Az áramátalakító primer és szekunder horgonymezőinek ily módon egymást kölcsönösen ismét teljesen meg kell senimisíteniök, az áramátalakítóban bekövetkező összes rcszves.zteségek pedig 75 mindig oly csekélyek, mintha az áramátalakító cos <p=l teljesítménytényezővel volna üzemben. Minthogy az (F) mező ugyanazon értelemben mágneses, mint a szekunder egyenáramú horgonymező, az 80