91362. lajstromszámú szabadalom • Golyós malom
— 401 — anyagnak meggyülemlését. A meghajtás és felemelés kettős műveletét végző szervet «ekemeghajtó»-nak nevezhetjük. Az alábbiakból kitűnik, hogy ezek a szervek a ma-5 lomszerkezetnek a részletes leírásban kifejitett, más előnyeit is maguk után vonják. A jelen találmány tehát az őrlőberendefzésre vonatkozó újítást ölel fel oly berendezések alkalmazását javasolja, melyek az 10 eddigelé alkalmazott ekéknek és röpítőknek kettős működését végzik. Ezek a berendezések az őrlőgyűrűben dolgoznak és a járomkarokra vannak felfüggesztve, úgyhogy ugyanazzal a rendesen alkalmazott, 15 négykarú járommal most nem csupán négy golyó meghajtása, hanem egyúttal a szoikásos ekék elrendezése is lehetővé válik. Minden egyes ekeröpítő golyó felvételére alkalmas meggörbített felületet tartalmaz 20 és fenekén harántirányban szárny vagy sín van elrendezve, mely a golyók által a futópályákhoz tapasztott anyagnak eltávolítására szolgál. Az eke-röpítő külső felületén egy másik 25 szárny vagy sín foglal helyet, mely fölfelé halad a külső felület hátsó pereméig és így kissé belenyúlik az őrlőgyűrűbe. A harántirányú szárny külső végén hátrafelé görbül és összefut a második szárnnyal, 30 úgyhogy a kettő folytonosnak tekinthető. A szárnyak az őrlő felülettel együtt felszabadítják az odatapadt anyagot, melyet felfelé szállítanak, úgyhogy a könnyebb szemcsék az emelőlapok hatáskörzetébe 35 kerülnek, míg a durvább részecskék a sorban utánakövetkező golyó elé hullnak. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. 40 Az 1. ábra az 1,358.837. számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett Fullermalom függélyes metszete, melynél feltalár lónak egyidejűleg benyújtott társbejelentésében ismertetett és feltüntetett rendszerű 45 járom talál alkalmazást. Az 1. ábra a 3. ábrának 1—1 vonala sze^ rinti metszete. A 2. ábra az 1. ábrában működési helyzetben lévő járom nagyobb léptékű nézete, 50 melyben a golyók, az ekeröpítők, az emelőberendezések és a ventilátor egymásfölött vannak elrendezve. A 3. ábra a 2. ábra szerinti elrendezés (fölülnézete, ahol is az ekeröpítők egy része 55,el van hagyva. A 4. ábra az új ekeröpítők nagyobb léptékű nézete Az 5. ábra oldalnézet. A 6. ábra a golyókat felvevő felületet mutató végnézet. A 60 7. ábra a Fuller-malom egy részét szemlélteti, az 1,358.837. számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett, régi kivitelű járom felhasználásával. Az 1. ábrában szemléltetett malomnak 65 külső (8) tokja van, melybe az aprítandó anyagot a (9) garaton tápláljuk be. A malom egész magasságán a kellően csapágyazott, a (11) jármot vivő függélyes (10) tengely vonul végig, melyet a rajzban felr 70 nem tüntetett, tetszőleges erőforrásról, szíj közvetítésével, (12) tárcsa hajt meg. Kb. a malom közepén van elhelyezve a (13) őrlőgyűrű, míg a (10) tengelyre (14) tartótárcsa van felszerelve. 75 A hivatkozott társbejelentés lényegét alkotó (11) járom központos (15) agyból áll (3. ábra), melyből sugárirányú (16) karok indulnak ki, melyeknek külső végeit a (17) gyűrű köti össze egymással. A (17) 80 gyűrűből (18) karok nyúlnak le az őrlőövbe. A (13) őrlőgyűrű és a (14) tartótárcsa által létesített futópálya körül számszerint négy (19) őrlőgolyó fut és ennek megfelelően négy lefelé nyúló (18) kar van 85 elrendezve, mely karok alsó végére a (20) eke-röpítők vannak felszerelve. Az ekeröpítők mindegyike központos (21) agygyal van ellátva (5. ábra), mely agy kissé kinyúlik az ekeröpítő felső, (22) felületén, 90 ahol is a (21) agy (23) peremei le vannak rézselve, mely lerézselések folytán az őrlőberendezésbe betáplált anyag a felső felületről az őrlési övbe csúszhat. Minden agynak négyszögletes (24) áttörése van, 95 melybe a (18) karok alsó végein kiképezett, ugyancsak négyszög-keresztmetszetű csapok hatolnak be. Az ekeröpítő törzsrésze harántirányú (25) furattal van ellátva (5. ábra), úgyhogy az ekeröpítőn 1CK és a négyszögletes csapnak megfelelő hasitékán az ekeröpítőt helyzetében rögzítő pecek dugható át. Az ekeröpítő testéből (26) nyúlvány szögellik előre (1. ábra), mely mellső felületén kissé meg van gör- 101 bítve, úgyhogy egy golyó számára való fészket alkot. Mint az 1. ábrából kitűnik, a (26) nyúlvány alsó (27) felülete a futópálya felülete fölött bizonyos távolságban van elrendezve és az ekeröpítő teste alsó lt< felületén (28) szárny vagy sín vonul végig, mely külső pereme közelében (29)-nél befelé görbül, ahol az ekeröpítő törzsrésze külső felületének hátrafelé nyúló (30) oldalszárnyához csatlakozik. A két 111 szárny egymásba folyik, úgyhogy sima felületet alkotnak, ahol is a (30) szárny,
