91331. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütő edény izzó katódával
Megjelent 1930. évi junins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIBÁS 91331. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Elektromos kisütőedény izzó katódával. Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1916. évi íebrár hó 19-ike. É. A. E. A -beli elsőbbsége 1915. évi február hó 20-ika. A találmány tárgya izzó katódával ellátott kisütőedény és célját a kalódának elektrosztatikai erők folytán bekövetkező mechanikai igénybevétel által való megsé-5 rülésének meggátolása képezi. A találmány különösen oty kisütőedényekre vonatkozik, melyeknek izzó kál ódája igen nehezen olvadó fémből, főkép wolframból áll és melyeknél a katóda oly nagyfokú Aá-ÍO kuumban izzik, hogy még rendkívül nagy feszültségnél sem mutatkoznak pozitív ionizálás jelei. A találmány tárgyát képező kisütőcsőnél az anóda a katóda két oldalán szimmetrikusan, illetve a katóda körül van 15 elrendezvei, úgyhogy a katódára gyakorolt elektrosztatikai erők egymást kiegyenlítik. Ezáltal igen nagy feszültségek alkalmazása válik lehetővé. A mellékelt rajz a találmány tárgyának 20 több foganatosítási alakját mutatja,. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett kisütőcsövek még csak aránylag kis feszültségű áramokhoz alkalmasak, míg a 3. ábrán látható kisútőcsővel körülbelül 25 50,000 voltig terjedő feszültségű áramok vihetők át és a 4. ábrán bemu'latoitt kisütőcső az üzemben előforduló legnagyobb feszültségek átvitelét is lehetővé teszi. 80 Az 1. ábrán feltüntetett kisütőcső, mint már említettük, aránylag kisebb — körülbelül 10,000 voltig terjedő feszültségek — és körülbelül t/2 vagy 3 /é »mp.r ig terjedő áramerősségek számára alkalmas. A ki-85 siitőcső (1) edénye üvegből, pl. az úgynevezett kis kiterjedésű, nátrium-, magnézium-, boroszilikát által képezett üvegből áll. A (2) katódát a (3) és (4) wolframvezetőkön felfüggesztett wolframdról 40 képezi. A (3) vezető hosszának egy részén az (5) spirálrúgóvá van összelekercselve, hogy a (2) izzónál kifeszíttessék és ezáltal helyzetében fogvatartassék. A (4) és (6) áramhazzáveze'lések közvetlenül az edény falába vannak beolvasztva. A (7) anódát 45 wolframcső képezi, mely a katóda körül szimmetrikusan, mindenütt egyenlő távolságban van elrendezve. Az anódát a (8) és (9) rudak tartják, melyek wolframból, vagy molibdénből állnak, hogy az üveg'- 50 edénv (10) és (11) toldataiba közvetlenül beolvaszthatok legyenek. A (8) és (9) rudak a (7) csővel a (8'), illetve (9') szei^ gecsek útján vannak összekötve. A rudak lengését a molibdénből álló (12) és (13) 55 horgonyok akadályozzák meg. A kisütőcsövet az izzólámpák részére ismert legjobb módszerrel a (14) csőt oldaton át, hevítés közben Lcgmenlesítjük; a végső légmenlesítést Gaede-íéle mole- 60 kuláris szivattyúval végezzük. Ha a nyomás az üvegedényben közel egy milliomod mm higanyoszlopnyomásra süllyed, a katódát megfelelő árammal izzásba hozzuk és a (2) katódát és a (7) anódát 65 mérsékelt, pl. körülbelül 2000—3000 voltnyi feszültségre kapcsoljuk, amiáltal kisülés jön létre és a gáz az aiiiódából kiűzetik. A légmentesítést közben folytatjuk. A kisülést időnként megszakítjuk, t. i. 70 akkor., ha annyi gáz vált szabaddá, hogy kék csillámfény mutatkozik; ez a fény a pozitív ionizálódást jelzi, mely hosszabb időtartam esetében a katódaszálat károsan befolyásolhatja. A légmentesítés fokozódá- 75 sával a csőre kapcsolt feszültséget is növeljük, amiáltal az anóda hőmérséklete növekszik és a gáz kiűzése folytatódik. Ezt az eljárást egy ideig folytatjuk és végül az üvegedényt beforrasztjuk, ha már gáz 80 nem szabadul fel és a gázmaradék nyomása körülbelül a feni megadott vagy
