91272. lajstromszámú szabadalom • Elektromos átviteli berendezés

tüntetett, áramforrás váltakozó árammal táplálja. Az (R) készülék egy lemezáramkörrel is el van látva, azon célból, hogy az; izzó-5 szálból kiáramló elektronoknak nagy sebességet kölcsönözhessünk. Ez a lemezáramkör a (T) transzformátor (6) szekunder tekercsének bal végétől a (7) dróton át a (2) izzószálhoz vezet és innen az izzó-10 szál és a (3) lemez közti téren keresztül a (3) lemeznél folytatódik, majd a (12) dróton át a (T) transzformátor (6) szekunder tekercsének jobb kéz felőli végénél zárul. 15 A készülék szekunder áramköre a (Ta) transzformátor (17) szekunder tekercsétől indul ki ós a (13) dróton az (E) elektromos készüléken, a (14) dróton, az (5) elektródán, a (4) hőérzékeny anyagon, a (3) 20 lemezen és a (15) dróton át a transzformátor (17) szekunder tekercsének másik végénél zárul. A (Ta) transzformátor (18) primer tekercsét egy, a rajzon fel nem tüntetett, áramforrás folytonosan válta-25 kozó árammal táplálja. Az (R) készüléket általában olyan csőbe, vagy körtébe foglaljuk, melyből a levegőt kiszivattyúztuk, vagy amely egy nem oxidáló gázt tartalmaz. Ez különö 30 sen akkor lesz szükséges, ha a (2) izzószál oxidáló anyagból készül. Egy ilyen elrendezés a 10. ábrán van feltüntetve, ahol az (R) átviteli készülék a (19) körtébe van zárva. 35 A körtében való elhelyezés egy más indítóoka az, hogy a körtében csak igen kis mennyiségű gáznak szabad visszamaradnia, különösen akkor, ha az izzószál és a lemez közti pontenciálkülönbség 40 jelentékeny. Ha a gáz mennyisége kicsiny, a lemezbe főleg csak az izzószál által kibocsátott elektronok ütköznek. Ha azonban észrevehető mennyiségű gáz van jelen, némelyik elektrón az izzószáltól a -45 lemezhez vezető útjában gázatomokkal fog összeütközni és ezen összeütközés eredménye ionizáció lesz. Az ionizáció abból fog állni, hogy az atomból egy elektron leválik és így az összeütközés után 50 két elektron fog a lemez felé haladni egy helyett. Az atom megmaradt része egy pozitív töltésű iont fog képezni ós így az izzószál felé fog haladni. Ezek a pozitív ionok az izzószál szétrombolására törek-55 szenek és ez az oka annak, hogy a körtében lévő gáz mennyiségének kicsinynek kell lennie. Ilyformán, általános esetben, a lemezbe kétféle elektron ütközik és pedig az izzószál által kibocsátott ós primernek nevez- 60 hető elektronok, továbbá olyanok, melyek primer elektronoknak gázatomokba, vagy molekulákba való ütközése következtében állnak elő és szekunder elektronoknak, vagy ionoknak nevezhetők. Bizonyos ese- 65 tekben tehát a lemezbe részben, esetleg nagyrészben, ionok ütköznek, habár jelenleg azt hisszük, hogy a találmány gyakor lati megvalósításánál csaknem kizárólag primer elektronak fognak a lemezbe üt 70 kőzni. Minden esetre azonban azt mondhatjuk, hogy az elektrönok nekiütközése annak a következménye, hogy az izzószálból elektronok áramlanak ki. Az 1. ábrán feltüntetett készülék követ- 75 kező módon működik. Ha a (9) kontaktus nyitva van, mint az ábrán fel van tüntetve, akkor a (2) izzószál nem kap áramot s így a (3) lemezbe semmiféle elektron nem ütközik, dacára annak, hogy a lemez- 80 áramkör ezen két elem közt állandó potenciálkülönbséget tart fenn. Ily körülmények közt a (4) hőérzékeny anyag aránylag hideg marad és ellenállása oly nagy lesz, hogy ha a (Ta) transzformátor 85 szekunder tekercsében van is áram, ez nem lesz elegendő ahhoz, hogy az (E) Rámpa kigyulladjon. Ha azonban -a (9) kontaktus zárva van, úgyhogy a (2) izzószál áramot kap, az izzószál elektronokat 90 bocsát ki, melyek a (3) lemezhez ütköznek azon potenciálkülönbség folytán, melyet ezen két elem közt a lemezáramkör fenntart. Azáltal, hogy az elektronok nekiütköznek a (3) lemeznek, a lemez, hőmér- 9.' séklete növekszik, minek folytán a (4) hőérzékeny anyag felmelegszik. A felmelegedés következtében az anyag ellenállása annyira lecsökken, hogy a (Ta) transzformátor szekunder tekercsében folyó 10( áram elég nagy lesz ahhoz, hogy az (E) lámpa kigyulladjon. Ha a (9) kontaktust újra kinyitjuk az elektronáram megszűnik, úgyhogy a lemez és a hőérzékeny anyag újra lehűlnek, mire az (E) lámpa IOÍ kialszik. Ebből tehát azt látjuk, hogy ha a (9) kontaktus zárva van, az (E) lámpa ég, míg ha nyitva van nem ég. A 3. ábrabeli kiviteli alak ugyanolyan, mint az 1. ábrabeli, azzal a különbséggel, m hogy a (9) kontaktus a lemezáramkörbe van kapcsolva a (2) izzószál gerjesztő áramköre helyett. Ezen kiviteli alaknál tehát a (2) izzószálat állandóan hevítjük, de a lemezbe csak akkor ütköznek észre- ill vehető mennyiségben az elektronok, ha