91256. lajstromszámú szabadalom • Elektromos batteriákban használandó diafragma

- 6 — tagságúra, likacsosságúra és perkulációsebességűre lehet készíteni, hogy ezzel az elektroosmotikus és a hidrostatikus nyomást az elektródák közt hatásossá tegyük. 5 Ily módon az akkumulátor valamennyi funkciója, a kisütés közben, javul, ami, battériák használatánál, a fő cél. 6. Az elektromos ellenállás, melyet aa ebonitseparátor az áramnak támaszt, azo-10 nos vastagság mellett, többszörösen kisebb, mint fa- vagy gumizott szövetseparátorok stb. esetében, azonkívül jóval gyorsabban is veszi fel az ellenállás minimális értékét. 15 7. Módunkban van egyenletes likacsosságú diafragma előállítása és az előállítására használt módszernél műszaki úton való reprodukciója. Az elválasztó keretek úgy is szerkeszthetők, hogy gyakorlati ér-20 telemben az elektróda egész aktív felülete részt vesz az elektromos áram vezetésé ben. 8. A separátor elválasztó kerete könynyen szerkeszthető úgy is, hogy az elek-25 tródák annak élein teljesen bezáratnak a diafragmákba, úgyhogy a rövidzárlat nemcsak a diafragmán keresztül, hanem annak élein is meggátoltatik. 9. Legelső ízben van módunkban aü 30 elektródák aktív anyagának, a diafragma segélyével, racionális módon való megtámasztása, emellett az elektródához az oldat könnyebb hozzáfolyásának biztosítása és attól való elfolyásának lehetővé 35 tevése, a diafragmán keresztül. A töltéskor fejlődő gázok is a diafragma és (vagv) a helvewsn szerkesztett kereten keresztül, könnyen elhagyhatják az elektródákat. 40 10. Az akkumulátor térfogata és súlya, Ampérórakapacitás-egységenként a feszültségnek, az Ampéróra- és ia Wattórakapacitásnak stb. nagyobbodása következtében kisebb, mint más separátorok-45 nál, amit az elektródák közt az elektroosmotikus és a hidrostatikus nyomás hatásossá tétele idéz elő. 11. Minthogy a diafragma és kerete konstruktív módon készül, ezért módunk-50 ban van, hogy olyan alakot adjunk azoknak, mely lehetővé teszi, hogy a sav mennyisége kellően oszoljék el a diafragma két oldalán, hogy ezzel az elektroosmotikus és a hidrostatikus nyomást ha-55 tásosabbá tegyük, a savnak az elektródák közt való jobb cirkulációja és a savnak a separátor mindkét oldalán jobb kiegyenlődése céljából. A diafragmák ebouitból való szerkesztésének módja lehetővé teszi, hogy azokat, bármely kívánt 60 irányban, fokozatosan vastagabbra vagy kevésbbé likacsosra készítsük, azoknak tetszőleges alakot és kiképzést, pl. esővagy hengeralakot, likacsos edényalakot stb. adjunk, aminő egyéb elektromos bat- 65 tériákiiál kívánatos, valamint, hogy tetszőleges likacsosságúra és perkulációsebességükre készítsük azokat, aminőre éppen szükség van. Belátható, hogy a fent felsorolt előnyfik 70 sem fa-, sem más separátorokkal, sem perforált separátorokkal el nem érhetők. Ami az ebonitseparátorok szerkesztését illeti, a csatolt rajzok I—XII. ábráira utalunk. 75 Az I—IV. ábrák az ebonitkeretek szerkezetét mutatják, mely keretek célja a pozitív és a negatív elektródának egymástól való elválasztása és az elektródáknak a vízszintes vagy a függélyes irányban 80 való elgörbülésének megakadályozása, E keretek úgy vannak kiképezve, hogy nem likacsos ebonitból való léceik az elektródák fémrácsával esnek össze anélkül, hogy az elektródák aktív anyagának 85 csak egy részére is nyomást gyakorolnának. A keret függélyes oldallécei közvetlenül a rács fémlécére feküsznek, míg annak vízszintes oldallécei, melyek a függélyes oldalléceket egymással összekötik, 90 úgy vannak berendezve, hogy kiugrással szintén a fémráccsal jönnek érintkezésbe és nem az elektródák likacsos anyagával, amint ez az I—VI. ábrákon (1—29)-nél van feltüntetve. A keret vízszintes lécei 95-vagy egész hosszukban érintik az egyik elektródát ós néhány kis kiálló felületben a másik elektródát, amint az az I. ábrán (1, 4, 6, 7, 9) és (10)-nél, a II. ábrán (14, 17, 18) és (19)-nél, a III. ábrán (23) és (24)- 100 nél, a VI. ábrán (26) és (27)-nél és az V. ábrán (28) és (29)-nél van feltüntetve, vagy pedig mindkét elektródát csak néhány kis kiálló felületben érintik, hogy ily módon a sav számára szolgáló szabad 105-tér nagyságát, mindegyik elektródán szabályozni lehessen és hogy a gáznak akadálytalan eltávozása lehetővé váljék, amint ez az I. ábrán (2, 3, 5, 8) és (ll)-nél, a II. ábrán (12) és (13)-nál és a III. ábrán 110 (25)-nél látható. Ezeket a kis kiálló felületeket tetszőleges magasságúra és alakúra lehet készíteni, hogy ilyképen a savat, az elektródák közt, kellőképpen elosz-