91256. lajstromszámú szabadalom • Elektromos batteriákban használandó diafragma

_ 4 _ zetével egyenesen arányos, mely sugarat, ebonitdiafragmák esetében, tetszésünk szerint választhatunk meg, mint ahogy azt bejelentő a 87.000. számú szabadalmá-5 ban részletesen kifejtette. Hogy fogalmat alkothassunk magunk­nak az itt tekintetbe jövő fizikai mennyi­ségekről, az alábbiakra kell még rámu­tatnunk: 10 Gondos vizsgálódásunk, melyek hosz­szabb időre terjedtek és sokféle mintán végeztettek, azt mutatták, hogy a perku­láció sebessége azonos vastagságú ebonit­diafragmákon keresztül, melyek kb. 0..9 15 mm szemcseátmérőjű porból készültek és kb. 50% likacsosságúak voltak, kb. 40.000 —100.000-szer nagyobb, mint fadiafrag mák esetében, kb. 5000-szer oly nagy, mint a Leelanché-celléknél használatos agyag-20 diafragmák és kb. 1000-szer oly nagy, mint az ismert, gumizott szövetdiafrag­máké (threaded rubber), miután ezek né­hány napig vízben vagy oldatban állot­tak. "25 Igazolják ezek az adatok, hogy: a) A hidrostatikai nyomás ebonitdia­fragma esetében igen hatásos, míg fadia­fragmák esetében egyáltalában hatásta­lan s gumizott szövetdiafragmák eseté-30 ben még mindig kevéssé hatásos. b) Hogy a sav cirkulációja és kevere­dése az elektróda mindkét oldalán növe­kedjék, a hidrostatikus nyomást kell nö­velni, minthogy a cirkuláció sebessége 35 egyenesen arányos ezzel a nyomással. A diafragmát tehát nemcsak úgy kell meg­szerkeszteni, hogy a cirkulációhoz szüksé­ges tér jöjjön létre a diafragma mindkét oldalán, hanem magát ezt a teret úgy kell 40 elosztani a diafragma két oldalára, hogy a pozitív oldalon nagyobb legyen a folya­dék mennyisége, mint a negatív oldalon, mert a sav koncentrációjának csökkenése jóval kisebb befolyással van a negatív, 45 mint a pozitív elektróda feszültségére, amint ezt a bejelentő által e célból végzett gondos megfigyelések igazolták. c) Ha gyakorlati értelmében perkuláció nélküli diafragmát, mint pl. fadiafragmát 50 használunk, akkor a battéria nem funk­ciónálhat jól. Annál kevésbbé szabad a diafragmát az eddigi módon szerkeszteni, tehát úgy, hogy egyik oldalán lapos le­gyen és ezzel az oldalával közvetlenül rá-55 feküdjék a negatív elektródára. Minthogy itt a sav nem vezethető az elektróda pozi' tív oldaláról, a diafragrnán keresztül, an­nak negatív oldalához, ezért a sav kon­centrációja, a negatív elektródán, oly nagy mértékben csökken, hogy az, a b) 60 alatt elmondottak dacára, igen megnehe­zíti a chémiai reakciót, tehát igen kedve­zőtlenül befolyásolja a battéria feszültsé­gét és ezzel annak Ampérórakapacitását stb. is. Minthogy valamennyi, helyesen 65 szerkesztett akkumulátorban a negatív elektróda jóval hosszabb élettartamú, mint a pozitív, ezért nem is forog fenn annak a szüksége, hogy ezt az élettarta­mot, fadiaí'ragma használatával, meghosz- 70 szabbítsuk. Töltéskor, a gázfejlődés tar­tama alatt, a gázok eltávozásának ne­hézsége szintén nem segíti elő a negatív elektróda élettartamának meghosszabbo­dását, míg ellenben az elektródán a sa\' 75 túl nagy mértékű kimerülése káros an­nak élettartamára. d) Azáltal, hogy képesek vagyunk igen nagy perkulációsebességű diafragmát létrehozni, mimellett a separátor kerete 80 egyszersmind, valamennyi részletében, olyan alakban és kiképzésben szerkeszt­hető meg, hogy az akkumulátor egyéb kö­vetelményeknek is megfeleljen, legelső ízben oldatott meg itt racionálisan az 85 elektródákon az aktív anyag megtámasz­tásának problémája is (ami főleg a pozi­tív elektródára való tekintettel fontos, az elektródák élettartamának meghosszabbí­tása céljából, amennyiben az oldat, a dia- 9c fragmán keresztül eléggé hozzáférhet az elektródához (és megfordítva) és hogyr a gáz is a töltéskor, a diafragrnán keresztit] elhagyhatja az elektródát. Legelső izben oldatott itt meg az a probléma is, hogy gr az elektródákat két különleges szerkezetű, diafragma közé zárjuk, hogy ilyképen ol­dalaikon a rövid zárlatokat meggátoljuk. Az elektromos battériáknak az eddiginél gyorsabb regenerálódásának problémája K is általában megoldatott itt, azonkívül lehetővé válik az is, hogy pl. olyan új Leclanché-eellát építsünk fel, mely a fo­lyékony (nedves) cella jó tulajdonságait a száraz cella jó tulajdonságaival egye- ic siti. e) Azáltal, hogy a nagy perkuláció. sebességű diafragmát felülről lefelé foko­zatosan vastagabbra és kevésbbé lika­csosra készítjük, a perkulációsebességet, \ a diafragrnán keresztül, ennek különböző magasságaiban, szabályozni vagyunk ké­pesek és ezzel azt az elektromos battériák követelményeihez alkalmazhatjuk. Hátramaradt még az elektroosmotikus i nyomás jelenségeinek részletesebb meg­beszélése, mely nyomást a nagy mérték­ben likacsos és helyesen szerkesztett dia-

Next

/
Thumbnails
Contents