91228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kötőnyagoknak és aktiv szénbriketteknek előállítására
sékletnél történő végső égetésekor, 190— 300° között, vízgőz képződik anélkül, hogy ez az égési anyagnak tulajdonságait észrevehetően megváltoztatná, míg a na-5 gyobb hőmérsékletnél, 300—500° között, ecetsav, alkohol ós tekintélyes mennyiségű és oly értékű kátrány keletkezik, hogy az elért nyereség bizonyos mértékben fedezi az egész eljárás költségeit. 10 Ha ahelyett, hogy majdnem kizárólag hy drogén tartalmú kátránnyal vágy szurokkal dolgoznánk, oxygentartalmú kátrányokat valamely ismert mód (levegő-, ozonh&tás stb.) szerint előzőleg oxydált 15 szurokra reagáltatunk, akkor a keveréknek gyorsabb átalakulását érjük el és ugyancsak a kívánt minőségű kötőanyagot kapjuk. Végül a massában tartalmazott bizo 20 nyos katalysatorok (vas-, réz-, nikkel oxydok, különféle fémsók, stib.) nagy mértékben megkönnyítik a hydratvíznek elvonását és fokozzák a fennebb említett katalysáló ós absorbeáló tulajdonságokat 25 éppúgy, mint ahogy módosítólag hatnak á hamu folyósodására. I. példa: Előzőleg oxydált viagy nem oxydált barnaszén-, olaj- vagy kőolajsziurokhoz ugyanannyi mennyiségű, kevéa 30 vassót tartalmazó pyrolignosus kátrányl adagolunk, utána pedig a keveréket kb 200°-na hevítjük. Ekkor bőséges vízgőzképződés áll be, meilyet erős forrás kísér mindaddig, míg 35 a massia lassankint meg nem sűrűsödik, amikor is lehűtés útján megszilárdítható szurokká, alalkul át, melynek olvaidási -pontja tetszés szerint szabályozható a műveletmik hosszabb vagy rövidebb tartama 40 által. E kátrányt kis hőmérséklet mellett előállított faszénnel el dörzsölve, sűrűn folyó mássát kapunk, melyet akár hidegen, akár melegen cm2 -kint 40—300 kg nyo 45 mással sajtoltunk. Az így előállított darabokat lassan és fokozatosan 300°-ra hevítjük és addig tartjuk e hőmérsékleten, míg bőséges mennyiségű vízgőz el nem távozik, md-50 nek bekövetkezte után a hőmérséklet növelését folytatjuk. Hymódon szénhydro genek, ecetsav és alkohol eltávozását idézzük elő, ami 450°-hoz közelfekvő hőmérsékletig folytatódik, ahol is majdnem tel-55 jesen megszűnik. Ezen eljárással szilárd, ellenállóképes, 0.7—0.9 sűrűségű, jól eltüzelhető, nagy mórtékben katalysáló és absorbeáló szenet állítottunk elő. II. példa: Olajkátrányt egyenlő súlyban pyrolignosus kátrányhoz adagolunk 60 ezután a keveréket 180—250°-ú légárama hátasának tesszük ki mindaddig, míg az, bőséges vízgőzei távozás után, az előbbi példában ismertetett szurokkal azonos szurokká nem alakul át, melyet ugyan 65 olyan feltételek mellett félkoksznak, bár naszénnek, turfának vagy faszénnek bri kettőzésére használunk. III. példa: Barnaszén- vagy turfasziur kot, továbbá fakátrányt és pyrolignosus 70 kátrányt egyenlő részekben összekeverünk és a keveréket egy katalysiatornak (FesCV CuO, NiO stb.) jelenlétében 180— 220 °-ú hőmérsékletnek vetjük alá. Ekkor bőséges mennyiségű vízgőz tá- 75 vozik el ós, az I. példában ismertetett módnak alkalmazásával, porított vagy nem porított tüzelőanyagoknak összesajtolásária teljésen megfelelő szurkot kapunk. 80 Az eljárásnak egy foganatosítási módja abban áll, hogy a brilkettezendő tüzelőanyaghoz elsősorban is hozzá adagoljuk a felhasználni kívánt kötőanyagot, amikor is a hőmérsékletet szükséghez mérten 85 kissé emeljük; majd pedig, lehűlés után, oxydált kötőanyaggal Való eldörzsölés útján új keveréket hoaunk létre. A műveletet sajtolás, majd fokozott, majd pedig mérsékelt hőmérsékleten való hevítés fe- 90 jezi be. Ha kívánatos, az így előállított aetiv szenet végül nagyobb hőmérsékletre hevíthetjük oly célból, hogy azokat nagyobb ellenállóképességű tüzelőanyagokká ala- 95 kítsuk át, házi- és kovács-tűzhelyekben való használatra. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kötőanyagoknak előállítására, különösen activszén-briketteknek gyár- 100 tására, jellemezve azáltal, hogy természetesen oxydált kátrányokat (pyrolignosus kátrányokat, fakátrányoíkat, barnaszén- vagy turfakátrányoikat) vagy mesterségesen oxydált kátrányo- 105 kat szurokkal vagy hydrogen- vagy kevés oxigéntartalmú kátrányokkal, (olajkátrányokkal, olajszurkokkal, kőolajkátrányokkal stb.-vel) keverünk és ezt a keveréket 180—250° között oxy- no dáló gázáram hatása alatt vagy anélkül és egy kátalysátorral hevítjük, miáltal jelentékeny mennyiségű vízgőz eltávozását és oly oxydált kötőanyag termeilését érjük el, mely a szurok 115 physikai tulajdonságaival bír.
