91207. lajstromszámú szabadalom • Elektróda villamos gáztisztító berendezésekhez

áramlásának irányát követik, ezen irányra merőlegesen álló hasítékokat ké peziink ki és azok élét olyként hajlítjuk, hogy a hasítékok nyílása a gázárammal 5 szemben álljon. A rajz a találmány néhány példaként! kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra egy szekrényalakú elektródát mutat oldalnézetben és alaprajzban. Az (1) hasí-10 tékok a nyíllal jelölt áramlási irányra merőlegesen állanak. E hasítékok akként vannak kiképezve, hogy a bemetszés mentén az áramlás irányával szembenálló éleket kifelé hajlítjuk. Ekként ezután a 15 hasíték nyílása a gázáram irányával szemben áll. Hogy a felület 'szilárdsága, illetőleg ellenállóképessége ne sokat szenvedjen, a hasítékokat nem képezzük ki a teljes magasság mentén, hanem rövidebb 20 terjedelemben, közökkel és két, egymásra következő hasítéksort egymással szemben eltolva, úgyhogy egy közre egy hasíték következzék. A 2. ábra egy oly kivitelt mutat, amely 25 lényegileg az 1. ábrabelihez hasonló, amelynél azonban a hasítékok iránya a lehulló részecskék pályájára merőleges. A gáz vízszintes irányban áramlik, a benne lebegő részecskék pedig egyrészt 80 az áramló gáz, másrészt a nehézségi erő hatása következtében parabola mentén, hullanak le. Az irányt a rajzban (Szaggatott vonallal jeleztük. A hasítékok nyílásai ezen irányra merőlegesek. 35 A 3. ábra egy oly szekrényalakú elektródát mutat, amelynél a hasítékok nyílásai a gázáram irányára merőlegesek. A felület ez esetben nem egyetlen pléhlemez bői áll, mint az 1. ábra szerinti kivitelnél, 40 hanem a hasítékokat több egymással párhuzamos (2) pléliszalag által képezzük ki. Két szomszédos szalag közötti hézag alkotja a hasítékot. Hogy e hasítékok nyílásai a gázárammal szemben álljanak, 45 azok egyik éle, mint az alaprajzból látható, kifelé van hajlítva. Az elektróda felületét ez esetben a pléhszalagok felületének összessége képezi. Előnyös működést biztosíthatunk az-50 által is, hogy az egyes pléhszalagokat az elektróda felületéhez képest, kis szög alatt elfordítjuk. Ilyen kiviteli alakot mutat a 4. ábra. Ennél a szerkezetnél a pléhszalagok 55 horizontális irányban haladnak. Ez az elektróda tehát különösen olyan esetekben alkalmas, amikor a gáz kis sebességgel áramlik, úgyhogy a benne lebegő por részecskék közel vertikális irányban hullanak le. A szalagok élei a felfüggesztés 60 helyein le vannak gömbölyítve azon célból, hogy a sugárzó hatás ott minél kisebb legyen. A felvett példakénti esetben ezen célból a szalagok külső szegélye be van hajlítva. 05 Az 5. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál az elektróda felületét ugyancsak egyes pléhszalagok képezik, a melyek az áramlás irányára, illetőleg a lebegőrészek hullási irányára merőlegesek. Hogy a 70 szalagokat egymással szemben kimerevítsük, azok (3) hornyokkal vannak ellátva, amelyek a felvett esetben vertikálisak. E hornyok azonban a szalagok hosszirányára merőlegesen is elrendezhe- 75 tők. Valamennyi szalag ellátható hornyokkal, elegendő szilárdságot kapunk azonban akkor is, ha csak minden második szalagot hornyoljuk. Hornyolt szalagok helyett gyengén hullámosan alaki- 80 t-ott szalagokat is alkalmazhatunk. Kiképezhető a szekrényalakú elektróda hullámos oldalfallal is. Az ily hullámos oldalfal a sík oldalfalnál nagyobb szilárdsággal bír. Ily kivitelt mu- 85 tat a 6. ábra. Ebben: (8) a sugárzó elektródák, (4) a szekrényalakú elektróda (5) és (6) ennek oldalfalai. Ezen oldalfalak vertikális irányú hullámokkal bírnak. Hogy a lebegő porrészecskék a szekrény- 90 alakú elektróda belsejébe juthasson, a hullámoknak a gázáramlás irányába eső oldalai vertikális (7) hasítékokkal vannak ellátva. E hasítékok, mint ezt már fentebb az 1. ábra kapcsán ismertettük, az 95 élek befelé, illetve kifelé való hajlítása által képeztetnek ki. A hasítékok szabadnyílása az áramlás irányával szemben van fordítva, A 7. ábrában feltüntetett kiviteli alak- íoo nál az elektróda oldalfala ugyancsak hullámosan van kiképezve. E (8) fal vertikális irányú hasítékokkal bír, amelyek a hullámoknak a gázáram irányába eső oldalain vannak kiképezve. 105 Még abban az esetben is, mint pl. az 1. és 2. ábrákban feltüntetett kiviteleknél, amidőn a szekrény oldalfala nem készüli hullámlemezből, célszerű, ha a kifelé hajlított hasítékélek által képezett táská- 110 kat és a hozzájuk csatlakozó oldalfalakat hullámosan alakítjuk. Ilyen kivitelt mutatnak az 1. és 2. ábrához tartozó alaprajzok. Az ily szekrényes elektródák kiválasztó 115 hatását bizonyos körülmények között még megnövelhetjük azáltal, hogy ha a hasítékokat részben vertikális, részben hori-