91185. lajstromszámú szabadalom • Lakat
íorgáscsap körül a 4. ábrán nyíllal jelzett irányban elforgatja, az (m) kar pedig neki fekszik a (p) emelőkarnak és az (o, p) karokat az (n) forgáspont körül nyí] 5 irányban kilendíti. Elfordulás közben a (p) emelőkar (r) csapja az (s), valamint (i) hasítékokban vezetődik, a (v) és (2) lemezek pedig hátrahúzódnak és a lakatkengyelt szabaddá teszik. A (c) kengyel most 10 a (7) rúgó hatása alatt a lakattokból kiugrik és a lakat nyitott helyzetbe kerül, (5. ábra). Ebben a helyzetben a (c) kengyel (9) csapja a (b) rekeszfalak (10) hasi tékába kerül és a kengyel elforgatása ese 15 tén a lakattokba való vissziaugrást a (9) csap megakadályozza. Minthogy a lakat nyitásánál a (2) lemez (3) pecekje a (b) rekeszfalak (4i) hasítékába jutott, a kulcsnak a zárból való kihúzása esetén sem 20 tud a lakat a záróhelyzetbe visszugrani, minthogy a (3) pecek nem tud elmozdulni. Ha a lakatot be akarjuk zárni, a (c) lakatkengyelt vissza kell tolni a lakattokba a 4. ábra szerinti helyzetbe. Ekkor 25 a (9) csap nekiütközik a (2) lemez lépcsős végének és azt lenyomja, miáltal a (3) pecek a (4i) hasítékbói a (4) hasítékba jut. Ekkor érvényesül a (k) rúgó feszítőereje, mely az (1, ni, p, o) emelőkarokat korábbi 30 (4. ábrán látható) helyzetükbe visszafor* gatja, miáltal a (v) lemez beléakad ismét a lakatkengyel (5) kampójába, a (2) lemez pedig a kengyel (8) hornyába és a lakat záróhelyzetbe kerül. 35 Ha idegen kulccsal próbáljuk a lakatot kinyitni, akkor a (h) reteszlemezek vagy nem fordulnak el, vagy pedig annyira elfordulnak, hogy az (r) pecek nem jut be az (i) hasítékába, hanem az (il) hasíték má-40 sik végébe csúszik és ezáltal az emelőrendszer elfordulása meg van akadályozva, emellett pedig idegen kulcs az (m) emelőkarnál sem tudja a szükséges elfordulást létrehozni. Szabadalmi igények: 1. Lakat, azáltal jellemezve, hogy a lakattok a fedőlappal párhuzamos két rekeszfal segélyével három részre van osztva, melyek közül a középső részben van a tulaj donképeni zárószerkezet elrendezve és a lakatkengyel szárainak vezetésére szolgáló csatorna kiképezve, míg a reteszlemezek a két szélső részben fekszenek. 2. Az 1. igényben védett lakat kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tulajdonképpeni zárószerkezetet egy rúgóhatás alatt álló és kampószerűen begörbített karokkal bíró szögemelő, valamint egyik karjával a szögemelő karjai közé nyúló és csapszeg segélyével úgy a reteszlemezeken, mint a rekeszfalakon. kiképzett hasítékok által vezetett kétkarú emelő alkotja. 3. Az 1—2. igényekben védett lakat kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kétkarú emelőnek mindkét karjához egy-egy vezetékben mozgatott (v) illetve (2) lemez van csuklósan hozzákapcsolva, ezen lemezek végei pedig a lakat záróhelyzetében a lakatkengyel két szárának hornyaiba nyúlnak bele. 4. Az 1—3. igényekben védett lakat foganatosítási alakja azáltal jellemezve, hogy a (2) lemez vezetékét a lakattok rekeszfalaiban kivágott derékszög alakú hasíték és ebbe a hasítékba belenyúló és a lemez testéből kiálló (3) peoek alkotja, mimellett a (2) lemez függélyes irányú mozgatására a lakatkengyel szára (9) csapnyúlvánnyal van ellátva. 5. Kulcs az 1—4. igényekben védett lakathoz, jellemezve hosszirányú hasítékkal ellátott, végén lépcsőszerűen levágott üreges rúd által. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.