91162. lajstromszámú szabadalom • Vízi erőgép
— 2 -függélyesen lógnak lefelé, vagy pedig a fentemlített ütközőknek támaszkodnak. A (b5, e-5) helyzetben a lapátok függélyesen lógnak lefelé. A vízikerék forgása közben 5 elérnek a legfelsőbb (b, c) helyzetbe, azután a (b', c') helyzetbe, amelyekben a lapátvégek a (10, 12) ütközőkre fekszenek fel. A (b", c") helyzetben merülnek a lapátok vízalá, mikoris az önsúlyon kívül az 10 áramló víz nyomása is odaszorítja a lapátokat ütköző-felületeikhez. A (b3, c3) legmélyebb helyzetben már tisztán a víznyomás szorítja a lapátokat ütköző felületeikhez. A kerék továbbforgása közben a 15 lapátok kezdenek kiemelkedni a vízből, úgyhogy míg egyfelől csökken az áramló víz nyomása, addig növekedik a kiemelkedés közben fellépő víznyomás ellenállása. Mihelyt utóbbi túlsúlyba kerül, a 20 lapátok leesnek a (b4, c4) helyzetbe, ill. ha a (13) ütközőket nem alkalmazzuk, úgy a (c4, b4) helyzetbe. A (13) ütközők nem okvetetlenül szükségesek és csak azt a célt szolgálják, hogy a (b) lapátok ne lóphes-25 senek ki a két (3, 3) tárcsa által közrefogott térből és ne súrolhassák az (5) csatorna fenekét. Látható tehát, hogy a (c3, b3) helyzet után a (b) lapát a közel függélyes (b3) helyzetéből lefordul a (b4) hely-30 zetig és ezáltal érintőirányú helyzetet foglal el, vagy pedig ha a (13) ütközők hiányzanak, úgy e helyzeten túl is fordulhat és szabadon beállhat a legkisebb vízellenállásnak megfelelően. 35 A két (b, c) lapát együttvéve alkot egy nagy lapátfelületet, mely azonban két (b, c) részre van osztva, melyek külön-külön lenghetnek ki a (8, 10) tengelyek körül. Csakis ezen megosztás által válik lehe-40 tővé, hogy dacára annak, hogy a (b, c) lapátok együttvéve csaknem oly hosszúak, mint a kerék sugara, mégis a vízből való kiemelkedéskor a legkisebb vízellenállás irányában helyezkedhetnek el külön-45 külön. Az (5) csatorna el is maradhat anélkül, hogy a vízikerék hatásfoka lényegesen romlanék. Természetesen ahelyett, hogy egy-egy lapátot két (b, c) lapátelemből állítanék össze, szükség esetén, külö-50 nősen nagyobb méretű vízikerekeknél egyegy lapátot három-négy vagy ennél is több lapátelemből állíthatunk össze, mimellett a harmadik és negyedik lapátelem azonos módon rendeztetik el, mint a rajz szerinti példánál az első (b) lapát- 55 elem. Lényeges csak az, hogy minden egyes lapátelemnek forgástengelye nagyobb kerületű körön feküdjön, és hogy minden egyes lapát szabad vége munkahelyzetében a következő belső lapát for- 60 gástengelyének támaszkodjék. A vízi-erőgép bármely ipari célra, de legelőnyösebben villamos-áramfejlesztőgép meghajtására használható fel. Szabadalmi igények: 65 1. Vízi-erőgép, ill. vízikerék, azáltal jellemezve, hogy annak a kerék kerületétől csaknem a kerék forgástengelyéig nyúló lapátjai vannak, mely lapátok külön-külön két vagy több (b, c) lapát- 70 elemből állanak, mely lapátelemek a vízikerék vázához képest a vízikerék forgástengelyével párhuzamos tengelyek körül vannak egyik irányban lenghetően elrendezve, míg a másik 75 irányban való kilengés megakadályozására ütközők szolgálnak. 2. Az 1. alatti vízi-erőgép kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyes (b, c) lapátelemeknek külső vége van a ke- 80 rékvázhoz képest lenghetően elrendezve, míg az egyes lapátelemeknek a keréktengely felé néző belső vége számára vannak az egyik irányú kilengés megakadályozására a kerékvázhoz 85 helytálló ütközők erősítve. 3. Az 1—2. alatti vízi-erőgép kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a mindenkori belső (c) lapát forgástengelye szolgál a csatlakozó külső (b) lapát belső 90 vége számára ütközőfelületként. 4. Az 1—3. alatti vízi-erőgép kiviteli alakja, jellemezve a külső (b) lapátoknak a kerék vázából kiérő helyzetbe való kilengését megakadályozó (13) üt- 95 közök által. 5. Az 1—4. alatti vízi-erőgép kiviteli alakja, jellemezve a vízikerék alsó felét körülvevő (5) vízhozzávezetőcsatorna által. 100 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
