91118. lajstromszámú szabadalom • Kiáramlási szekrény axiális turbinák számára
- s — ábra), közel felső végéhez befelé van görbítve a turbinának nagynyomású vége felé, úgyhogy az a (12, 13) válaszfalaknak alsó élével találkozik és ekként lefelé a S kiáramlási nyílásig meg van hosszabbítva. Az imént ismertetett vezeték- es válaszfalak a csatornáknak egész rendszerét alkotják, melyen át a (2) futó lapátokat elhagyó gőz a kiáramlási nyílás felé vaió 10 útjában átfolyik amikor is a gőz gyakorlatilag egyenlő mértékben oszttatik el a kiáramlási szekrényben, miáltal az ellenkező irányban áramló gőz által okozott lökések, örvénylések stb., minimumra van-15 nak redukálva. Könyebb megértés és áttekinthetés céljából a csatornák az ábrákban egyazon utalási betűkkel vannak megjelölve és mivel a kiáramlási szekrény két symmetricus félből áll, ezen betűk a 20 két félben azonosak. A belső vezetékfalak és a válaszfalak a legkülönbözőbb módon rendezhetők el a kiáramlási szekrényben. így pl. lehet azokat és pedig vagy valamennyijüket, 25 vagy csak némelyiküket a kiáramlási szekrénynyel egy darabban önteni vagy külön előállítani és külön beerősíteni. A feltüntetett foganatosítási alaknál az említett falak a fel- és leszerelhető (15) ke-30 rettel egy darabot alkotnak (6. ábra), mely keret a külső (16') és a belső (17) karimával van ellátva, melyek közül a (16) karima egy, a kiáramlási szekrényben kiképezett horonyba nyúl, míg a (17) karima 85 a kiáramlási szekrény hátsó falában kiképezett (18) lyukakon (3. ábra) átillesztett csavarok segélyével van megerősítve. A (15) keret célszerűen quadransok alakjában van kiképezve (6. ábra), melyek 40 közül a két felső és a két alsó az érintkező függélyes oldalakon egymáshoz van csavarolva. A keretben levő vezeték- és válaszfalak némelyike a kiáramlási szekrénynek alsó felében az (5, 6 és 14) falak 45 segélyével (1. ábra) meg vannak hosszabbítva, míg a (9) segéd-vezetékfalak a (9a) falak segélyével a kiáramlási szekrénynek vízszintes illesztése alá vannak kiterjesztve. 50 A kiáramlási szekrénynek második foganatosítási alakjánál az utolsó (2) futó lapátokat elhagyó gőzt elvezető belső vezetékfalak és válaszfalak lényegileg akként vannak elrendezve, mint az első 55 foganatosítási alaknál, úgyhogy, mivel csakis ezen falak száma és elrendezésének mikéntje más és mivel az utalási betűk ugyanazok, mint az első foganatosítási alak feltüntetésénél, a falak kiképzése és mibenléte minden további magyarázat nél- 60 kül is világos. Ezen második foganatosítási alaknál a (19) rövid belső vezetékfal van elrendezve (8. ábra,), mely a (2) futó lapátok felső részét elhagyó gőznek a kiáramlási nyílás felé való terelését támogatja. 65 A (25) futó lapátok utolsóelőtti sorának külső részét elhagyó gőznek a kiáramlási nyílás felé való terelése céljából a (20, 21, 22, 23, 24) belső vezetékfalak vannak elrendezve (9. ábra), melyek a (26) diaphrag- 70 mának (28) külső kerületi falán vannak kiképezve, mely diaphragma a helytálló (27) vezető lapátokat hordja (7. abra), melyeken át a gőz a (25) futó lapátok bel sejéből a (2) futó lapátok utolsó sorához 75 való útjában átáramlik. A (25) futó lapátoknak külső részét elhagyó gőz, a kiáramlási szekrénybe való áramlásánál, a (26) diaphragmának (28) külső fala által szintén kifelé tereltetik. 80 A harmadik foganatosítási alaknál a belső vezetékfalakat tartalmazó (15) keret (12. ábra) az eddig ismertetett módtól eltérően van kiképezve, amikor is a gőz akár az egyik, akár a másik irányban ára- 85 molhatik a középen elhelyezett (1) kiáramlási szekrényhez (10. ábra). A (15) keret ezen foganatosítási alaknál a (29, 29a) részekből áll, melyek a középtől két irányban vannak kifelé görbítve és ekként trom- 90 bitaalakú vezetékeket alkotnak, melyek a futó lapátok utolsó sorát elhagyó gőznek gyakorlatilag axiális áramlási irányát a turbinának mellső és hátsó részeiben gyakorlatilag radiális áramlási iránnyá vál- 95 tóztatják át; a (29, 29a) részek a (3, 4, 19) vezetékfalak segélyével (11. ábra) a keretnek (30, 31) külső gyűrűihez vannak erősítve (14. ábra) és karimákkal vannak ellátva, melyek a turbina (34) hengerének 100 (10. ábra) mellső és hátsó részében elrendezett (32, 33) hornyokba illenek. A keretnek felső részeben a görbületi (35) vezeték van elrendezve, mely az első foganatosítási alaknak (7) válaszfalához hason- 105 lóan működik és mely a futó lapátokat elhagyó gőzt megosztja és azt a tengelyen átmenő függélyes síknak két oldalán a kiáramlási szekrénybe áramolni kényszeríti. A belső vezetékfalak elrendezése ezen no foganatosítási alaknál nagyon hasonlít a második foganatosítási alaknál feltüntetett elrendezéshez; a radialis vezetékfalakat tartalmazó (15) keret csak két félköralakú részből áll, melyek a (36) fülek révén van- 115 nak egymással összekötve. Ezen foganatosítási alaknál segéd-válaszfalak nincsenek elrendezve; a (/29, 29a) görbületi részeknek
