91071. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető gyújtógyertya

Megjelent 1930. évi . julius hó 1-én. MAGTIE KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91071. SZÁM. VD/2. OSZTÁLY. Szétszedhető gyújtó gyertya. v on Lepel Egbert egyetemi tanár Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1924. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi április hó 4-ike. A találmány szétszedhető gyújtó gyer­tyára vonatkozik, amelynél a szigetelő test több részből áll és a középső elektróda, valamint szorító rúgó segélyével a gyer-5 tyatesten van rögzítve. Ilyen kiképzésű gyújtó gyertyák már ismeretesek és ezek­nél a szigetelő test, valamint a gyertya fémes részei (gyertyatest és középső elek­tróda) között szabad kiterjedést megen­.0 gedő köz van. Az ismertetett elrendezés­nek az volt a célja, hogy a szigetelő test részeinek eltörését a gyertya hőokozta tágulásánál elkerüljék. Az eddig ismere­tes megoldásokkal azonban ezt a feladatot 5 a gyertyák tömeges előállításánál tény­leg nem sikerült megoldani, úgyhogy a szétszedhető gyújtó gyertyák nagy elő­nyeik, főképpen az elektródák tisztítható­ságának előnye ellenére eddig a gyakor­ló latban el nem terjedhettek. Ezen meglepő tény oka a gázmentes tömítés eddig használatos módjában rej­lik. Gázmentes tömítés céljából eddig szétszedhető gyertyáknál kivétel nélkül >5 rostanyagokból, például azbesztből, klin­geritből vagy másefféléből készült tömítő gyűrűket használnak. Az ilyen tömítő gyűrűk tartósság miatt aránylag széles felfekvési felületeket igényelnek, különö-10 sen abban az esetben, ha szilárdsági okok­nál fogva fémbetéttel vannak ellátva. Az ismertetett körülménynél fogva, minthogy a gyertya tömítése végett meghatározott fajlagos nyomásnál kisebb fajlagos nyo-15 más meg nem engedhető, a középső elek­tródát erőteljesen kellett meghúzni. Ily módon különösen nagyteljesítményű mó­torok számára való gyertyáknál a középső elektróda túlságos igénybevétele követke­zett be, aminek folytán az az üzemközben 40 fellépő erőteljes felmelegedés miatt köny­nyen állandó alakváltozásoknak volt ki­téve. A gyertyák tehát rövid üzemtartam után már nem voltak gázmentesen tö­mítve. 45 Hogy szétszedhető gyújtó gyertyáknál a gázmentes tömítés feltétlenül biztosít­ható legyen, a találmány értelmében a szigetelő test gáztömítését a gyertyatest és a középső elektróda között keskeny, sík 50 a gyertyatengelyhez legfeljebb 45° alatt hajló gyűrűs felületek szolgáltatják, ame­lyek közvetlenül egymáson fekszenek és kölcsönösen becsiszolva vannak. Tömítő gyűrűknek a szigetelő test és a 55 gyertya férnes részeinek kölcsönösen becsi­szolt felületeivel való helyettesítése ön­magában véve ismeretes. Az ilyen szerke­zetű tömítésnél azonban aggályok merül­lek fel azon tekintetben, hogy a szigetelő 60 test részei és a gyertya fémes részei közt azoknak egymáshoz képest szabad kiter­jedést megengedő közt alkalmazzanak, mert a rostanyagból készült tömítő gyű­rűkkel szerzett tapasztalatok alapján a 65 gyertya részek hőokozta kitágulásánál a tömítés megszűnésétől kellett tartani. A szigetelőtest részeit ezen oknál fogva a tömör, szét nem szedhető gyertyák min­tájára mindenütt szorosan befogták és a 70 felfekvési felületeket lehetőleg nagyra méretezték. Minthogy a csiszolt felületek nagyon finom fogazás módjára hatnak, ennélfogva a gyertyatest oldalirányú ki­terjedésénél fellépő ellenállás olyan nagy, 75 hogy a szigetelőtest szétreped. Szétszed­hető becsiszolt szigetelőtesttel felszerelt gyertyák szerkesztésénél tehát végül

Next

/
Thumbnails
Contents