91051. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

Megjelent 1930. évi juliiis hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKEHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91051. SZÁM. V/h. OSZTÁLY. Repülőgép. Rajner Kálmán nyomdász Budapest. A bejelentés napja 1925. évi március hó 20-ika. Az eddigi repülőgépeknél a szárnyak repülés közben mozdulatlanok voltak, vagy csak oly mértékben mozdultak el, amily mértékben az emelkedési szög be-5 állításához,, illetve az egyensúlyozáshoz azoknak bizonyos helyzetbe való beállítása szükségesnek mutatkozott. Ezzel szemben a találmány tárgyát oly repülőgép képezi, melynél a szárnyak re-0 pülés közben a madár repüléséhez hasonlóan föl-le csapkodó mozgást végeznek. A találmány lényege abban áll, hogy a gép a mótor által a szárny síkjára merőleges irányban le-felcsapkodó mozgásban 5 tartott oly szárnyakkal van ellátva, melyek hossztengelyük körül állíthatók. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve ós pedig az 0 1. ábra a repülőgép felülnézete, a 2. ábra a gép oldalnézete, a 3. ábra a gép elölnézete, a 4. ábra pedig az emelkedős szárnynál fellépő erőhatások vázlatos feltüntetése. 5 A repülőgép (a) szárnya a (b) alkotó mentén csatlakozik a gép (c) törzeéhez és ezen alkotó körül a szárny fel-le mozgatható. Ezenkívül az (a) szárny a (d) hossztengelye körül is elforgathatóan van ki-0 képezve, mely forgás közben természetesen a (b) alkotó is elfordul és ezen forgásnak tengelyét a (d) hossztengely és az alkotó metszéspontja képezi. Az (a) szárnyak •tetszésszerinti áttételek közbe ikta-5 tásával a motorral állanak összeköttetésben, ami repülés közben a szárnyakat a (b) alkotó körül fel-le mozgatja, úgyhogy a szárnyak repülés közben a madár szárnycsapásához hasonló csapkodó mozgást végeznek. A repülőgép tetszés- 4a szerinti, a rajzon fel nem tüntetett, höztismert állítószerkezettel van felszerelve, mely a felfelé emelkedés kezdetén a szárnyat a (d) hossztengelye körül kibillenti olymódon, hogy a (b) alkotója a vízszin- 45 fessel tetszésszerinti (d) szöget zár be és ezen kibillentett helyzetben tartja mindaddig, míg csak a szárnyak emelkedésük tetőpontját el nem érték. Viszont a lefelésülyedés kezdetén ugyanezen állítószer- 50' kezet a szárnyakat visszatéríti korábbi helyzetükbe, úgyhogy a (b) alkotó vízszintes helyzetbe kerül és megmarad ezen helyzetben mindaddig, míg csak a szárny legmélyebb helyzetébe le nem csapódott. 55 A fölfelé csapódó szárnyakra hat a levegő ellenállása, mely ellenállástól fellépő (1) erő a szárnyfelületek kibillentett helyzete következtében két összetevőre bomlik, amelyek közül az egyik (2) erő- 60 rekomponens lefelé, a másik (3) erőkomponens pedig előre irányul (4. ábra). A lefeléható (2) erő erőhatását a mótor legyőzi, a (3) erő hatása azonban szabadon érvényesül és a gépet előrehajtja. 65 Minthogy a szárnyak lefelé csapódás közben korábbi helyzetükbe vissza vannak billentve, a levegőellenállásból fellépő erő az előrehaladást nem gátolja, hanem felhajtóerő gyanánt szerepel és a 70 gépet a levegőben igyekszik fenntartani. A repülőgép egy másik kiviteli alakjánál a szárny több darabból van kiképezve és egy közös keretbe van behelyezve, amely keret ugyancsak a géptörzshöz 75 csatlakozó egyenesvonalú éle körül a mótor segélyével fel-le mozgatható. A különálló szárnyfelületek hossztengelyük körül