91038. lajstromszámú szabadalom • Kémény
Megjelent 1930. évi juliiis hó 167-én. MAGYAR KIRÁLYI JkEBIL SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91038. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Kémény. Schwend József építész Baden-Baden. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát képező kémény sarokpillérekkel egymásba kapaszkodó üreges tömbökből áll, amiknek falaiban helyet foglalhatnak a huzat-5 járat, valamint a tisztogatás tartozékai. A kéménynek, jó hőszigetelés céljából is, kettős falai vannak, úgyhogy már csekély felfűtés után is tartósan megmarad a huzatképzéshez szükségeltető meleg . 10 A rajzok a találmány tárgyának kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra a teljes kémény perspektivikus nézete, részben metszett környezettel. 2. ábra a kettősfalú kéménytömböknek 15 a 3. ábra A—B vonala iránt vett függélyes metszete. 3. ábra a kéménytömb alaprajza. 4. ábra a kéménytisztító ajtó keretének elülnézete. 20 5. ábra a 4. ábra G—H vonala iránt vett függélyes metszet. 6. ábra a 4. ábra E—F vonala iránt vett vízszintes metszet. 7. ábra a kéménytisztító ajtó zárólap-25 jának elülnézete. 8. ábra a csőfoglalat elülnézete. 9. ábra a 8. ábra C—D vonala iránt vett függélyes metszet. 10. ábra bélelőcső perspektivikus né-80 zete. 11. ábra a kéményfölépítmény függélyes metszete. 12. ábra a kettősfalú tömbökből rakott kémény más kiviteli alakjának oldal-85 nézete. 13. ábra a 12. ábra J—K vonala iránt vett vízszintes metszet. 14. ábra a kéményfölépítmény oldalnézete. 40 15. ábra a 14. ábrához tartozó alaprajz. 16. ábra (2. rajzlap) sarokkő oldalnézete és alaprajza. Az 1—3. ábra szerint a kémény kettősfalu üreges tömbökből áll. A külső-belső (a) és (al) falakat sarokpillérek kötik 45 össze egymással, amik egyfelől egész ter^ jedelmükben kiemelkednek és a (c) csapokat képezik, másfelől pedig bemélyedéseket hagynak szabadon, úgyhogy a csapokhoz illő (d) vájatok maradnak a tömb 50 sarkaiban. A tömböket úgy rakjuk egymásra, hogy a (c) csapok egészben a (d) vájatokba kapaszkodnak és mindennemű viszonylagos oldalsó eltolódást elhárítanak. Így kiküszöböljük a szokásos ék és 55 horony kötések hátrányát, ahol t. i. a keskeny lécek könnyen letörnek. A 4—7. ábra szerint az (e) ajtókeretnek (f) külső és (g) belső szegélye van és az egészet mindenestül az (a, al) üreges fa- 60 lakba építjük be. Az (f) külső szegély az üreges falakhoz való tömör csatlakozásra szolgál, a (g) belső szegély ellenébe pedig a (h) ajtócska támaszkodik, amit viszont az (i) zárólap szorít le. 65 Az (e) keret oldalfalaiban (k) felső öblösödések, továbbá az elül (1) orrokban végződő (m) mélyedések vannak. Az (i) zárólap külsején (n) fogattyúvájat van, oldalain pedig a belül (q) orrban végződő 70 (o) mélyedések vannak. Az (1, m), valamint (o, q) részek fogazásszerűleg egymásba kapaszkodnak és átmeneteik lejtőssége útján befelé húzzák az (i) zárólapot, úgyhogy tömör zárás jön létre. 75 A 8-—10. ábra szerint a kályhacsőnek tömör beillesztésére az (r, s) csőfoglaló kő szolgál, amit (t, u) csonkakúpalakú nyílások törnek át. A csonkakúpok érintkezőhelyén (v) horony van s ebbe illik az (x) 80
