91016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szűk és mély építőgödrökben aknák vagy hasonló építmmények előállítására vizet vezető földrétegek jelenlétében

- 3 -egymás alatt fekvő tárnákat felülről le­felé (a, 1>, c, d, e, f) stb.-vei jelöljük, ak­kor rajz nélkül is könnyen érthető, hogy az (a, c, e) stb. tárnák egyrészt és a (l>, 5 d. f) stb. tárnák másrészt, egymásalatt fe­küsznek és a (c) tárna kútjait az (a) tár­nából és a (d) tárna kútjait a (b) tárná­ból kell fúrni s í. t. Ha az akna előállításakor a falakat 10 rögtön, hézagmentesen, betóntéglákkal kell burkolni, tárnákat nem lehet alkal­mazni. Másrészt, kedvezőtlen geológiai vi­szonyok közt, az aknából kiinduló számos tárnaépítkezés a talaj bizonyos mozgá-15 sait idézheti elő vagy indíthatja meg, mely idővel veszélyeztetheti az akna ép­ségét. Ezeket a hátrányokat, a találmány értel­mében, azáltal kerüljük el, hogy az épí-20 tési hely körül, körben elrendezett kuta­kat, a viziet áteresztő hegységben kereszt­tárnák alkalmazása nélkül, pusztán lép­csősem mélyebbre helyezett szivattyúkkal szolgáljuk ki. Közönséges szivattyúk ese-25 tében ezeket segédaknákban helyezzük el. Ezeket a segódaknákat mindenekelőtt a talajvíz színéig vezetjük le, célszerűen fa­burkolással, szárazban. Azután a segéd­aknák mindegyikébe csőkutat építünk be, 30 melyet a szokásos módon, kaviccsal szó­runk tele. Mindegyik kút külön szivaty­tyút kap, mely a segédakna talpán nyug­szik ós a beszívott vizet, nyomóvezetéken át, a föld felszínéhez továbbítja. Folyto-35 nos szivattyúzással, bizonyos idő múlva, a talajvízszin annyira le lesz süllyesztve, hogy egy szivattyút működésen kívül le­het helyezni és a hozzátartozó segédaiknát egy darabbal mélyebbre lehet ásni. A 40 szűrőesőnek most szabadon fekvő darab­ját ekkor lecsavarjuk, a szivattyút, a be­függesztőcsővel együtt, mélyebbre helyez­zük és újból üzembe vesszük. Ily módon, egymásután, valamennyi segédaknát le-45 mélyítjük, a hozzátartozó szivattyút meg­felelően mélyebbre helyezzük, amíg a kí­vánt talajvízlesüllyesztést el nem értük. A 3. ábra olyan aknaépítési hely ke­resztmetszete és a 4. ábra felülnézete, 50 melynél a terep alatt 22 m-re, (21) szikla van, míg e felett (22) diluviális homokré­tegek keveréke foglal helyett, mely a te­rep felső szélétől számítva, pl. 7 m mély­ségig (23 ordinata) talajvizet vezető ré-55 teg. Itt (24) jelöli az építendő aknát, (25, 25) a segédaknákat és (26, 26) a nyomó­vezetékeket, melyek a felhozott vizet a (27) csatornába ömlesztik, végül (28, 28) a szivattyúkat és (29, 29) a talajvízlesüly­lyesztési görbéket jelöli. Látható a rajz- 60 ból, hogy miként helyeztetnek a görbék és enek megfelelően a (28) szivattyúk is, a (25) segédaknák tovább lefelé való veze­tésével mindig mélyebbre és mélyebbre. A (30) kútcsövek már kezdettől fogva olyan 65 hosszúak, hogy egy darabon benyúlnak a (21) sziklába. A talaj vízszinnek a csőku­tak által elért lépcsőzetes lesüllyesztésé­nek megfelelően, a (24) akna fokozatosan mélyebre ásható, amíg az akna talpa el- 70 éri a (21) sziklát. A körben elrendezett kutak munkájának támogatására, a (24) aknában egy vagy több (31) csőkutat le­het elrendezni. Ezeket a csőkutakat (32) szívószivattyúval szolgáljuk ki, melyet az 75 előrehaladó talajvízlesüllyesztéssel, szin­tén mélyebbre és mélyebbre helyezünk és mely a felhozott vizet, a (33) nyomócsö­vön át, szintén a (27) csatornába szállítja. Ha mélykúti szivattyúkat, azaz olyan 80 szivattyúkat használunk, melyek építési módjuk folytán, a kútcsőben találhatnak helyet, akkor lényegesen egyszerűsbíthető az építkezési eljárás, mert ez esetben ele­gendő, ha a szivattyúkat, az elért talaj- 85 vízlesüllyedést követve, mindig mélyebbre és mélyebbre eresztjük le. Elesik tehát ekkor a segédaknák mind mélyebbre és mélyebre ásásának szüksége, mely segéd­aknák, bizonyos körülmények közt, egé- 90 szen el is hagyhatók. Azonkívül itt a szi­vattyút, a mélyebbre való leeresztéskor, alig kell üzemen kívül helyezni. Az eljárás akkor is alkalmazható, ha, amint az néha előfordul, olyan, vizet ve- 95 zető talajrétegen kell áthatolni, melyek szilárd hegységben feküsznek. Ennek egy foganatosítási példája az 5. és 6. ábrán van bemutatva. Itt (34) és (35) jelöli a sziklarétegeket, melyek közt a vizet ve- 100 zető (36) réteg fekszik. Ebben az esetben a szilárd hegységben fekvő (24) aknából (35, 35) tárnákat vájunk, melyeknek vé­gein a (25. 25) segédaknákat mélyítjük le. A talajvíz lesüllyesztése, ezen segédaiknák 105 felhasználásával, azután a 3. ábjrával kap­csolatban ismertetett módon történik. Ha tartani kell attól, hogy a tárnák elő­állítása az építkezés körül a talaj mozgá­sát idézheti elő és főleg aknaépítkezések- 110 niél, az akna épségének veszélyeztetését okozhatja, a találmány értelmében, a ta­lajvízlesülyesztéshez való kutakat az építőgödöir (akna) belsejéből ferdén ki- és lefelé fúrhatjuk. Ajánlatos ekkor a lej- 115 tést a vízszinteshez képest, lehetőleg ki­csinyre venni. Tekintetbe veendő ekkor, hogy szívó szivattyúkkal a vizet a szívó

Next

/
Thumbnails
Contents