91011. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyomdai célokra való ritkítók és vonalak előállítására

— 3 — csappanökészülék állal (13. ábra) véletlen oldódás ellen biztosítva van. Az (50) központosító pecek az ismert (54) vezetékben csúszik és felső végén 5 az (55) harántkarral van összekötve (4. és 5. ábra), mely a laza (56) rudak által a felső (57) keresztfejjel áll kapcsolatban. Az (56) rudakon lévő (58) rúgók a központosító pecket leszorítják, ha a felső 10 keresztfej lefelé mozog. Hogy a központosító pecek (57) keresztfeje és a matricák számára való (46) keresztfej időszakonként lefelé mozgattassék, az (57) keresztfej az (59) orsóval van felszerelve, mely 15 alul a (61a) fejet tartja; utóbbira a szokásos, a központosító pecek működtetésére való (61) emeltyű (ly és 2. ábra) lefelőnyomást gyakorol, ha a gép bütykei és hajtótengelyei által szokásos módon mű-20 ködésbe hozatott. Ezen (61) emeltyű és annak hajtása ismeretesek és így nem igényelnek részletesebb leírást. Az (59) orsó (9. ábra) a (46) keresztfejen és a (62) hüvelyen megy át, mely hüvely 25 felső végén (63) állítóanyákkal, belsejében pedig a (64) vállal van ellátva a hüvely és az orsó egymásközti mozgásának határolására. Az (57) keresztfej és a hüvely között az orsóra feltolt (65) rúgó a hü-30 velyt leszorítja és a (63) ai^ák közvetítésével a (46) keresztfej a matricatartófejjel együtt leszoríttatik, mimellett elegendő játéktérről van gondoskodva, amennyiben a (62) hüvely a (46) keresztfejben csú-35 szik, hogy a részek akként legyenek beállíthatók, hogy a központosító pecek kellő időben fészkébe legyen vezethető, hogy a mairica központosíttassék, vagy pontosan beállíttassék, mielőtt az önlőminta felső 40 oldala végérvényesen rögzíttetnék. A (62) hüvely alsó vége két egj^mással szembenfekvő helyen ki van vágva, úgyhogy két lefelé nyúló (66) toldat keletkezik (4. ábra). Ezenkívül a hüvely az; 45 orsó körül forgatható és a (67) rúgós pecek segélyével (10. ábra) rögzíthető, miáltal szükség esetén a (61) emeltyű vége a (66) toldatokkal kapcsolatba hozható, hogy a központosító pecek fölemeltessék, vagy a 50 hüvely elforgatása után az emeltyű fölemelkedhetik, mimellett a központosító pecek a matrica vájatában marad. Ez utóbbi akkor szükséges, ha ugyanazon matricát az öntvények nagyobb számának előállí-55 tására akarjuk használni. Ha azonban a matricát el akarjuk tolni vagy egy friss mairicát akarunk munkahelyzetbe hozni, akkor a központosító pecket a mairica vájalából ki kell emelni, hogy a matrica mozgatható legyen. 60 Hogy a (46) keresztfej és a (42) matricafej a matricatartóval együtt való fölemelkedése minden körülmények között biztosíttassák, a (46) keresztfejen a (68) állítócsavar alakjában (2. és 4. ábra) egy 65 ütköző van alkalmazva, melybe a (61) emeltyű löketének felső határán ütközik. Ha tehát a (66) toldatok nem jutnának a (61) emeltyűvel kapcsolatba és a matricafej a tartóval együtt megakadna, ak- 70 kor a (61) emeltyű a matricát mégis fölemeli, mielőtt a mintalemez előrehaladna és a szalag előretolatnék. Ha oly nyomtatómintákat akarunk előállítani, melyek több különböző matricán 75 elosztott részből állanak, akkor a minta részeinek igen pontos összeszorítása kívántatik meg, hogy kifogástalan nyomtatást kapjunk. Ennekfolytán a mintalemez mozgását a legpontosabban kell meghatározni. 80 A legcélszerűbbnek tartott kivitelnél a mintalemez egy szilárd ütköző által vagy hajtókészüléke előremozgásának ütközője által halároltatik, azonban a mintalemez visszamozgását egy mikrométer beállítással 85 bíró ütköző szabályozza, miáltal a szalag minden egyes darabjának hossza a legpontosabban szabályozható. Ez az ütköző (2. ábra) a (70) ékből áll, melybe a (27) mintalemez hátsó vége ütközik és ez az 90 ék oly ferdén áll, hogy ütközőfelülete függélyes. Az éket a (72) fejjel bíró (71) mikrométercsavar működteti, melynek fejébe a (73) rögzítőkilincs kapaszkodik. Az ék mikrométer beállítása folytán a leg- 95 nagyobb pontosságot érhetjük el, úgyhogy a mintalemez a nyomlalóí'elület mintájának különböző részei teljesen pontos öszszeillesztését biztosítja. Minthogy a gép a szalag egyes részeit egymásután és ön- 100 működőén önti, a matricákat önműködően kell beállítani, ha a minta több különböző matricán lévő részből áll. Azon öntőgéptípusnál, melyen a találmány szerinti berendezés a rajz szerint alkalmazva van, 105 a matricatarló vagy matricakeret beállítására egy regiszterszalag által vezérelt mechanizmus van elrendezve. A közönséges belűöntőgép ezen mechanizmusa a matricakeretnek egy irányban való elto- no lására a találmány tárgyát képező berendezés matricatartójának beállítására használlalik föl. Az 1. és 5. ábrákból láthatjuk, hogy a (40) matricatartő a (71) kampó vagy kapcsolás által a közönséges 115 gép mairicakeretének beállítására való (75) csúszódarabbal van összekötve, mely