90976. lajstromszámú szabadalom • Készülék nafta, petroleum és explosiós mótorok elgázosíróit tápláló más tüzelőanyagoknak az égéstermékek melegének felhasználásával történő felhevítésére

A melegítő a találmány szerint többkamrás (e) tokból áll, mely elül (f) ós há tul (g) fedővel van ellátva (2. ábra). A tok négy kamrából áll, még pedig a középső 5 (h) kamarából, az ezt körülvevő, gyűrűalakú (i) kamrából; ennek a kettőnek nyílása hátrafelé néz; azután egy harmadik gyűrűalakú (k) kamrából, előre néző és végül egy negyedik, ugyancsak gyűrű-10 alakú (1) kamrából, hátrafelé néző nyílással. A gyűrűalakú (k) kamara fönt az (m) vezetékkel van összekötve (1. ábra), míg a gyűrűalakú (1) kamra az (m) vezetéknek 15 két (n, o) oldalkamrájával közlekedik (3. és 6. ábra). A mellső (f) fedő a (k) kamrát elül teljesen elzárja (2. ábra), míg a hátsó (g) fedő, az alább ismerteitett módon, a külön-20 böző kamrákkal van összekötve. A (g) fedő (g.1) korongból áll, melyen különböző átömlő nyílások és furatok, valamint az égéstermékek bevezetésére szolgáló (p) cső van elrendezve. 25 A (g) fedő (q) nyílása (4. ábra) az (o) tok (i) kamrájával van összekötve (2. ábra) és két másik (r, s) furattal is közlekedik, melyek egyúttal a gyűrűalakú (1) kamrával vannak összekötve. 30 Az (e) melegítő alsó részén foglal helyet a rajzban fel nem tüntetett elgázosító, mely a (t) csavarorsókkal van az (e) tokhoz erősítve (1. ábra). Az elgázosító a (k) kamrával van össze-35 kapcsolva és a karburáit elegy (3. ábra) a kamrában jobbról-halra felfelé áramlik, hogy végül fent az (m) vezetékbe jusson. Az égési gázok pedig a (p) csövön át (4. ábra) a középső (h) kamrába ömlenek és 40 az (u) nyílás útján a gyűrűalakú (i) kamrába kerülnek. Ebből a kamrából az (e) fedő (q) furatain (4. ábra) átömlenek, azután kétfelé ágaznak, hogy az (r, s) csatornák útján 45 (2. ábra) az (1) kamrába torkoljanak. Az égési gázok innen két felső (v, w) nyíláson át (3. ábra) az (n, o) vezetékekbe kerülnek. Minthogy ebben az esetben az elegy oly 50 vezetéken folyik át, mely égéstermékek által két kamra között foglal helyet, as elegy niagy mértékben felhevül. Az (m, n) és (o) vezetékek körvonala, mint a 6. ábra mutatja, négyszögalakú, 55 azonban az (x) helyen (1. ábra) gyűrüalakú (7. ábra). Az (m, n) vezetékek a (b) vezetékkel karmantyúk és (d) csavarorsók útján vannak összekapcsolva. A (b) vezeték körvonala szintén négy- 60 szögalakú, de a belső (ml) cső egész hoszszában megtarthatja köralakját. Az (ml) cső a karmantyús és (d) csavarorsós összeköttetéstől a henger explóziós kamrájának belsejéig terjed, melybe az elegyet az (m2) 65 esőitőldaton át betáplálja. Az (ml) csövet egy nagyobb átmérőjű (y) cső veszi körül, mely az (n, o) vezetékekből indul ki (6. ábna) és az egész (ml) vezetéket a henger torkolatáig kíséri. Az (n, o) vezetékekben 70 keringő égéstermékek tehát az (ml) vezetéket öblögetik és felhevítik, hogy a (2) nyílásokon át kipuffogjanak (5. ábra). Miéi őtit az (ml) vezeték az explóziós kamrába torkollnék, (3) csövet iktatunk közbe, 75 mely a (3) csövet (4)-ben metszi, úgyhogy az elegy a (3) csövön vonul át. Az (f) (torkolaton át áramoltathatjuk be a közvetlenül a hengerektől beszívott benzinkeveréket, ha a motort pl. kezdetben, benzinnel já- 80 ratjuk. Mint már említettük, a külső (y) csővezeték körvonala nemcsak köralakú, hanem egész hosszában négyszögletes is 1 lehet, vagy tetszőleges más alakúvá vagy 85 keresztmetszetűvé is alakítható. A 10—II. ábrák az ismertetett typusétől eltérő keresztmetszetű két melegítőt szemléltetnek. Ezeknek a kiviteli alakoknak is az a jellegzetessége, hogy az égéstermékeket egy 90 belső és egy külső kamrába vezetik, míg az elegy köizépső kamrába ömlik. Az ezen két melegítő számára szükséges fedő kissé eltér az előbbi példák nyomán ismertetett fedőtől, anélkül, hogy a talál- 95 mány szerinti alapgondolattól eltérnénk. Természetes, hogy ugyanolyan rendszerű, de főleg a kamrák alakítása tekintetében eltérő előmelegítőket is építhetünk. 100 Szabadalmi igények: 1. Készülék nafta-, petróleum- és explóziós motorok elgázosítóit tápláló más tüzelőanyagoknak az égéstermékek melegének felhasználásával történő felhe- 105 vílésére, melynek hevítő közegét a motor égési termékei szolgáltatják, jellemezve több, egymást körülvevő kamra által, melyek közül a középsőbe áramlik be a tüzelőanyag, míg a közvetlenül no a hevítőkészülék fedelén át beáramló égéstermékek a belső és külső kamrába tódulnak, ahonnan kitolaínak. 2. Az 1. igényben védett hevíitőkészülék kiviteli alakja, jellemezve több egy- 115 mást körülvevő gyűrűalakú kamra ál-