90963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köd létesítésére nagykörzetű öntözési célból

Megjelent 1930. évi jvilius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90963. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás köd létesítésére nagy körzetű öntözési célból. Balinszky Pierre mérnök Paris. A, bejelentés napja 1924. évi jar.uár hó 12-ike. A találmány célja víznek kis cseppek­ben, vagy köd alakjában nagy távolságra való elosztása oly célból, hogy ez által te­rületeket öntözni s a környék levegőjének 5 nedvességét módosítani lehessen. A víz porlasztása azon tüneményen ala­pul, hogy ha egy folyadéksugár egy cseppje nagy oldalirányos igénybevétel- -nek vettetik alá, a csepp-poralakra oszta-10 tik szét. Az ilyen igénybevételek vagy magának a vízsugárnak sebes mozgása által idéz­hetők elő, melynek révén a víz a kiömlési csatorna falaihoz súrlódik: előidézhető e 15 hatás továbbá egy helytálló szilárd test, vagy egy mozgó gázsugár által, melyek a folyadék mozgásirányához képest külön­böző helyzetűek és sebességűek s a folya dékkal érintkezésbe jutnak. 20 Elvben tehát mellékes, hogy a porlasz­tandó vizet helytálló vagy a vízzel azonos vagy ellentétes irányban mozgó felüle­tekre irányítjuk-e, vagy pedig, hogy a helytálló víztömeget vetjük alá szilárd 25 testek, vagy gázsugarak behatásának. A lényeg az, hogy a porlasztóközeg és a víz között tetemes sebességkülönbsége­ket idézzünk elő. A porlasztott víznek a vele keveredett 80 légsugárral nagy távolságra való szállí­tásának lehetősége azon fizikai törvényen alapul, mely szerint egy vízcsepp súlya, ill. esése méreteinek köbével, ellenben az előrehaladásával kifejtett légellenállás a 85 méreteknek csak négyzetével arányosan változik. Tekintsünk, pl. egy 1 mm átmérőjű víz­cseppet, mely szabadon' esve 1 m másod­percenkénti sebességgel bír. Ha ezen csep-40 pet több kisebb, K mm átmérőjű, cseppre osztjuk fel e cseppeknek útja kilövelés után laposabb lesz, mint a nagy cséppé, vagyis lassabban fognak esni, mert sú­lyuk n.3-szor légellenállásuk ellenben csak n.2-szer lett kisebb. Ezen elméletet iga- 45 zolja az a tény, hogy a köd nagy távolsá­gokon halad át földrehullása előtt s a tengerzajlásból eredő vízport a szél gyak­ran több km-nyi távolságra is elviszi. A találmány szerint a vizet finoman el- 50 porlasztva, köddé alakítjuk, melyet azután a szél minden irányban nagy távolsá­gokra visz el. Minthogy a köd átlagos fajsúlya min denesetre nagyobb a levegőénél, önsúlya 55 folytán előbb-utóbb a földre fog jutni, mi­közben a felső rétegek nyomása az alsó rétegek süllyedését elősegíti. Ha e közben a termelőkészülék újabb ködmennyiségeket szorít a meglévő ködbe, 60 úgy a köd a készüléktől távolodóan szorít­tatik el, úgyhogy ezáltal nagy felületekre osztható el a nedvesség. A mesterséges köd irányítása céljából a termelőkészüléket beállítható légcsava- 65 rokkal lehet felszerelni, melyek a körlég­ben heves légáramokat idéznek elő s a ködöt a kívánt irányba terelik. Hasonló célra használhatók az olyan pneumatikus készülékek, melyek légörvényeket idézve 70 elő nagy áthatolóképességű légáramokat létesítenek. A csatolt rajzokon példaképpen 1. ábra egy foganatosítási példát forgó kúpos porlasztóval, 75 2. ábra egy módosítást lapátos porlasz­tóval, 3. ábra sík tányérral tüntet fel. 4. ábra nyomólégtáplálással működő példát tüntet fel; 80

Next

/
Thumbnails
Contents