90955. lajstromszámú szabadalom • Ipari tüzelés
Megjelent 1930. évi ju liu s li ó 238 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90955. SZÁM. — 11/C. OSZTÁLY. Ipari tüzelés. Gilclirist Vilmos Albert gyáros Chicago. A bejelentés napja 1922. évi március hó 29-ike. A találmány tüzelőszerkezetekre vonatkozik és célja javított szerkezet létesítése, mely különösen silányabb minőségű tüzelőanyagok elégetésére alkalmas. Míg 5 bizonyos fontos iparágakban, pl. a fa- és cukoriparban termelt nagy mennyiségű ' hulladék-tüzelőanyag, valamint a természetben kiterjedt telepekben előforduló lignit és tőzeg, a termelés vagy előforduló lás helyén, nagy mennyiségű és aránylag kis költségű, kisebb fűtőértékű tüzelőanyagforrásokat képez, addig e tüzelőanyagoknak ipari célokra való felhasználása mindenkor nehézségeket okozott. Így 15 pl. habár silányabb minőségű tüzelőanyagból, adott teljesítmény eléréséhez, aránylag nagyobb mennyiség szükséges, addig megfelelően nagyobb méretű tüzelőszerkezeteknek alkalmazása nem vezetett 20 teljesen kielégítő eredményhez. Ennek oka abban rejlik, hogy az ilyen tüzelőanyagok gyakran sok nedvességet tartalmaznak és ezenkívül a tüzelőanyag alkatelemeinek nagy része illó anyagokból áll, 25 melyeket elégetés előtt desztillálni kell. Más szavakkal, míg a tüzelőanyag szárítására és az aránylag nagy mennyiségű illó alkatrészeknek desztillálására bizonyos hőmennyiségre van szükség, addig 80 a tüzelőanyagnak az a része, mely tüzelés alatt mindenkor elég, a tüzelőanyag egész mennyiségének oly csekély töredékét képezi, hogy azokon a helyeken, ahol a megfelelő hatásnak be kellene követ-85 keznie, a nedvesség elpárologtatására és az illó alkatrészek elégetésére rendszerint csak csekély mennyiségű hő áll rendelkezésre. Ebből az következik, hogy a tüzelőanyag illó alkatrészeinek elégetésére nem elegendő a szokásos hőforrás, hanem hogy 40 az e hőforrásból származó melegnek egy részét fel kell használni a tüzelés alatt végbemenő korlátolt elégés fokozására és a tüzelőanyag szárításának és bontó desztillációjának támogatására. 45 Silányabb minőségű tüzelőanyagok sikeres elégetésének feltétele tehát az, hogy amellett, hogy a tüzelőanyag illó alkatrészeinek tökéletes elégetését és az ezáltal kapott hőnek legnagyobb gazdaságosság- 50 gal való kihasználását biztosítjuk, gondoskodni kell arról is, hogy e hőnek egy része a tűzfészekhez tereitessék vissza. Csakis ily módon érhetjük el, hogy magában a tüzelőszerkezetben a szárítás és a 55 bontó desztilláció eléggé hatásosan menjen végbe ahhoz, hogy adott méretű tüzelőszerkezetben aránylag nagy mennyiségű tüzelőanyagot lehessen elégetni. A találmány tárgyát olyan javított tüzelő- 60 szerkezet képezi, mely a csekély hőértékű tüzelőanyagok elégetésénél fellépő mindezen követelményeknek eleget tesz. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány tárgyát képező tü- 65 zelőszerkezetnek egy foganatosítási alakját, szokásos vízszintes elrendezésű, csöves kazánnal kapcsolatban, függőleges metszetben mutatja. A 2. ábra a tüzelőszerkezetnek oly fogana- 70 tosítási alakját mutatja függőleges metszetben, melynél a rostély ferde elrendezésű. A 3—11. ábrák a tüzelőszerkezetnek különböző foganatosítási alakjait függőleges 75 metszetben szemléltetik és pedig a 3., 5. és 7—8. ábrán feltüntetett szerkezetek hoszszabb lánggal égő tüzelőanyagokhoz al-