90953. lajstromszámú szabadalom • Automatikus vasutikocsikapcsoló

— 216 — rúd megnyúlásának végső helyzetében van. A 16. ábra oly kézzel működtetett berendezést mutat oldalnézetben, részben metszve, 5 mely a vonórúd megrövidítésére szolgál s mely lehetővé teszi, hogy a kapcsolást egymáshoz közelített kocsik esetén is nyugalmi helyzetükbe bocsássuk. A 17. ábra a berendezés megfelelő nézete 10 az önműködő kapcsolás alatt. A 18. ábra a 15. ábrának megfelelő felülnézet, részben vízszintes metszetben, mely a vonórúd megnyúlását és megrövidülését lehetővé tevő szerkezetet csavaros kapcso-15 lókra alkalmazva tünteti fel. A 19. ábra a csuklós emeltyűk rendszerének részleges nézete, mely a kapcsolás oldalra való kitérését lehetővé tevő kiképzést tünteti fel önműködő kapcsolón, míg 20 a kocsik kanyarodóban vannak. A 20. ábra oly részletnézet, mely a kapcsolókengyelnek a kanyarodókban való vezetésére szolgáló berendezést ábrázol, a 21. ábra a találmány szerinti berende-25 zés oldalnézete, amint az tartalék vagy biztonsági kapcsolókra van alkalmazva. A 22. és 23. ábrák oly berendezést mutatnak oldalnézetben, részben metszve, illetve felülnézetben, mely a vonórúd megrövidí-30 tésére szolgál, ha az ütközők rúgói már meggyengültek volna és végül a 24. ábra a vonórúd megrövidítését és meghosszabbítását lehetővé tevő szerkezetet láncos kapcsolásra alkalmazva mu.85 tatja. A találmány szerinti berendezést, mely vasúti kocsiknak úgy önműködő, mint kézi kapcsolására szolgál, a (40) emeltyű alkotja, mely a kapcsolóhorgok fiiggő-40 leges középsíkjában van a (41) haránttengelyre ékelve, mely a (2) ütközőket hordó (1) haránttartóra erősített szemekben van ágyazva, míg a (41) haránttartó végei a kocsi oldalain vagy a szilárdan ráerősí-45 tett (42) emeltyűket hordják, vagy pedig levehető kulcsok helyezhetők a tengely négyszegletesen kiképzett végeire. (Lásd a 7. ábrát). A (40) emeltyű szabad vége a (40') 50 csukló útján a (43) hajtórúddal van öszszekötve, mely a maga részéről a (44) csap útján (2. ábra) a (45) csuklótag villaalakban kiképzett végével van összekötve, míg ezen (45) csuklótag másik szintén .55 villaalakú vége a (3) kapcsolólánc utolsó (47) szeméhez csatlakozik; ezen célból a (46) oldalcsap, melynek vége gyűrűalak ban nyúlik befelé (3. ábra) és a láncnak (47) szemét körülveszi a (45) csuklótag végét alkotó villának mindegyik karjá- 6( ban kiképzett (451

) lyukakba kapaszkodik. A (43) és (45) tagok (44) csuklótengelye a (45) tag másik végére alkalmazott (48) hasítékokon vagy kulisszákon megy át. Az összekötésnek ez a módja megengedi, 6í hogy a kapcsolólánc utolsó (47) tagja, mely a (40, 43, 45) csuklós emeltyűrend szerrel van összekötve, a vízszintes síkban kisebb elmozgásokat végezzen, amint azt a kanyarodókban való kapcsolás meg- 71 kívánja. A kapcsolólánenak önműködő kapcsoláshoz való előkészítésére a (42) fogantyút az 1. ábrán feltüntetett nyíl irányában elfordítjuk mindaddig, míg a (41) haránt- 7í tengelyre alkalmazott (49) fog az (50) emeltyűben kiképzett bevágásba vagy mélyedésbe hatol, mely a kocsiban csapágyazott (51) haránttengelyre van erősítve (5., 6. ábra). Ezen (50) emeltyű, mely g valamelyik ütköző középsíkjában van elhelyezve, alsó végén működtetésére az (501

) fogantyút hordja, felső végén pedig az (51) tengely közelében az ujjalakú (502

) toldattal van ellátva. Alkalmazhatunk s ugyan egyetlen (49) fogat és egyetlen (50) emeltyűt is előnyösen két (49) fogat és két (50) emeltyűt egy-egy (502

) ujjal, melyek a megfelelő ütköző függőleges középsíkjában vannak elhelyezve. 8 Az egész berendezés a kapcsolólánc ilymódon az 1. ábrán eredményvonallal feltüntetett helyzetet foglalja el, a kapcsolólánc utolsó (47) szeme pedig felemelt helyzetében van azon kapcsoló horog felett, £ melybe azt be kell akasztanunk. Az ütközők érintkezésekor azok rúdjának (52) vége elfordítja az (50) emeltyűk (502

) ujjait, s ily módon felszabadítja a (41) tengely (49) fogait, úgyhogy a kapcsolólánc ] saját súlya következtében leesik, amikor is utolsó (47) szeme a szomszédos kocsi (89) kapcsoló horgába belekapaszkodik. (Lásd a 4. ábrán szaggatott vonallal feltüntetett helyzetet). : Kézi kapcsoláshoz elegendő, ha, miután a fentebbiek értelmében a kapcsoló láncot a kapcsolásra kész helyzetbe hoztuk, az egyik (50) emeltyű (501

) fogantyúját a nyíl irányában elmozdítjuk (1. ábra). Hogy a kocsikat akkor is összekapcsolhassuk, ha az ütközők érintkeznek, amikor is a távolság a két (89) kapcsoló horog között igen kicsi, a kocsi mindkét oldalán a következő berendezés van alkalmazva; az (53) kézi fogantyú vagy le nem vehető