90948. lajstromszámú szabadalom • Helyét változtató magasnyomású gőzkazánberendezés

— 216 — A rajzon a találmány egyik foganatosítási példája van bemutatva. Az 1. ábrán feltüntetett vasúti gőzmozdony egy (A) tűzszekrényből és egy (B) 5 füstcsöves hosszkazánból áll. Az (A) tűzszékrény független, magasnyomású gőzkazán gyanánt van kiképezve, azaz legalább 30 atm. üzemnyomású gőzt képes fejleszteni. E nyomások felső határa igen magasra 10 választható és pl. 80 atm.-ra, sőt ennél is magasabbra rúghat. Az (A) tűzszekrény több (d) elgőzölögtető csőből áll, melyek (g) felső és (f) alsó gyiijtőcsövekbe tor kolnak be. A (g) felső gyüjtőcsövek egy 15 (h) fűtőberendezéssel vannak összekötve, mely az (e) víz-, ill. gőztartályban van elrendezve. A (h) berendezés alsó része (k) tartályokkal van összekötve, melyekből (i) csövek vezetnek az (f) alsó gyűjtő-20 csövekbe. Valamely, az (f, d, g, h, k, i) ré szekben keringő hőhordozó közeg, pl. a víz, tehát körfolyást végez. Az (A) tűzszekrényben (magasnyomású gőzkazánban) termelt gőzt, a hajtó gőz-25 gép magasnyomású fokozatába való be áramlása előtt, egy külön (C) gőztúlheví tőben túlhevítjük, míg az alacsonynyomású (B) hosszkazánban fejlesztett gőzt, a hajtó gőzgép valamelyik közbeeső 30 vagy alsó fokozatába való bevezetése előtt, egy (D) második gőztúlhevítőben hevítjük túl. A magasnnyomású gőzt fejlesztő (A) tűzszekrénykazán (e) felső gőzvíz-tartályából egy (1) cső vezet a (c) túl-35 hevítő (ml) nedves-gőz-szekrényhez (3. ábra), míg ezen túlhevítő (m2) forró-gőzszekrénye, egy (n) cső útján, a hajtó gőzgép (E) magasnyomású gőzhengereivel van összekötve. A (B) hosszkazánban ter-40 melt alacsonynyomású gőz, egy (s) csövön át, mely a (B) hosszkazán gőzdómjához vezet, a (D) gőztúlhevítőhöz jut és innen, a (p) csöveken át, a hajtó gőzgép (F) alacsonynyomásíi hengereibe, mely (p) 45 csövekhez egy-egy, az (E) magasnyomású hengerektől jövő (o) cső csatlakozik. A (p) csövekben, az alacsonynyomású gőz áramlási irányában, az (o) csövek betörkolási helye előtt, (x) visszacsapó szele 50 pek vannak elrendezve. Az (F) alacsony nyomású hengerekből (q) csövek vezetnek az (r) fúvócsőhöz. Az (e) tartály egy (t) biztosító szeleppel van ellátva, mely egy (u) vezeték út-55 ján, úgy van összekötve a(B)hosszkazánnal, hogy az (e) tartályban keletkező nyomástöbblet a (B) gőzkazánnak adódhatik át. A kazánon továbbá egy (H) tápszivattyú van elrendezve, mely a (B) hossz- 6C kazánban lévő kazánvizet részben, a (v) vezetéken át, kiveszi és a (w) vezetéken át, tápvíz gyanánt, az (A) magasnyomású tűzszekrény-kazánba nyomja be. A kazánkőkiválások a tápvízből tehát nagyrészben 65 már a (B) hosszkazánban mennek végbe. A most ismertetett foganatosítási példánál az (e) kazánban a gőzfejlesztésre közvetett fűtést alkalmazunk. Természetesen ez csak foganatosítási példának te- 7( kintendő, mert éppoly jól lehet ott a gőzt közvetlen fűtéssel is előállítani. A fent ismertetett gőzkazán- és gőzgépberendezés üzemmódja már most ez: Az (A) tűzszekrényben, a kisugárzó 71 meleg és a füstgázok fejlesztette meleg folytán (a, d, f, g, h, i, k) cirkulációs berendezésben keringő hőhordozó közeg (víz) annyira felmelegedik, hogy a (h) fűtőberendezés által meleg folytán, as5 8< (e) kazánban magassyomású gőz fejlődik. A füstgázok, az (A) tűzszekrényt elhagyva, a (B) hosszkazán fűtőcsövein át, a mozdony füstkamrájába jutnak be és a kéményen át hagyják azt el. A (B) hossz- 8! kazánban [melyben a kazánvíz színe alacsonyabban áll, mint a magasnyomású rész (e) kazánjában, amint az az 1. ábrából kitűnik], alacsonynyomású gőz fejlődik. Ha a (B) hosszkazán kb. 16 atm. 9 üzemnyomásra, tehát a vasúti gőzmozdonyoknál jelenleg szokásos gőznyomásra van szerkesztve, akkor célszerű ezt a nyomást, rendes körülmények közt, valamivel alacsonyabb értéken tartani, tehát pl. 9. 13 atm.-án. Ha ugyanis az (A) tűzszekrény (e) gőztartályában nagyobb a gőzfejlődés, mint aminő az üzemviszonyoknak megfelel, akkor a (t) szelepen OS £IZ I (u) vezetéken keresztül a feleslegesen l termelt gőz a (B) hosszkazánnak adódhatik át. Utóbbi tehát gőzraktározó gyanánt működik. A (B) hosszkazán füstcsövein keresztülmenő füstgázok nem csupán gőzfejlesztésre szolgálnak, hanem ugy az (A) l magas-, mint a (B) alacsonynyomású részből jövő gőz túlhevítésére is. A tárgyalt foganatosítási példánál a (D) gőztúlhevítő nagyméretű füstcsöves túlhevítőként, a (C) túlhevítő pedig kisméretű 1 füstcsöves túlhevítőként van kiképezve; semmisem áll azonban útjában annak, hogy az alacsonynyomású gőz túlhevítésére szolgáló gőztúlhevítőt is kisméretű füstcsöves túlhevítőként vagy füstkamrá- l hoz való túlhevítőként képezzük ki. Az (E) magasnyomású gőzhengerből jövő fa-