90946. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítő kondenzátorokkal ellátott pupinizált távbeszélő vezeték

Megjelent 19HO. évi julius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90946. SZÁM. — vn/j. OSZTÁLY. Kiegyenlítő kondenzátorokkal ellátott pupinizált távbeszélő vezeték. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1925. évi május hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi február hó 19-ike. Ismeretes, hogy valamely kábel különböző beszédáramkörei közt fellépő induktív zavarokat kondenzátorok beépítésével meg lehet szüntetni. Ezek a kondenzátorok 5 úgy egy vagy több négyes vezeték beszédáramkörei közt fellépő zavarok megszüntetésére, mint a földhöz képest szimetria létrehozására is szolgálhatnak. Erre a célra az egész kábelt rövid szakaszokba 10 osztják be, melyeknek hossza, egyenletesen terhelt vezetékek esetében, bizonyos arányban van a beszédáramok hullámhosszával, míg pupinált vezetékek esetében ezek a kiegyenlítő szakaszok két-két 15 egymásután következő pupincséve közt lévő kábelszakasz által vannak megadva. A gyakorlati kivitelre való tekintettel eddig a kiegyenlítő kondenzátorokat mindig ezen kábelszakaszok végein rendezték 20 el, tehát ott, ahol ezek, a mérésekre való tekintettel, hozzáférhetők. Feltették emellett, hogy egy ilyen kábelszakasz elektromos viselkedését „pontalakú" részkapacitásokkal lehetne ábrázolni, tehát hogy 25 elektromos tekintetben egészen mindegy, hogy a fennálló lcapacitás-aszimetriák kompenzálása a szakasz egyik vagy másik végén történik-e. Kitűnt már most a gyakorlatban, hogy ílZ cl pontosság, mely-BO lyel ez a feltevés a tényleges viszonyokkal • megegyezik, a távolsági vezetékek esetében támasztott követelményeknek nem felel eléggé meg, hanem, az áramoknak a rövidebb kiegyenlítő szakaszra való hul-35 lámalakú kiterjeszkedése folytán, a kiegyenlítés után maradék-kapcsolatok maradnak fenn, melyek nagy mértékben függnek attól, hogy a szakasznak melyik helyén illesztjük be a kiegyenlítő kondenzátorokat. Ezeket a kapcsolatokat és ma- 40 radék kapcsolatokat úgy képzelhetjük, hogy a kábelnek ki nem egyenlített kapacitásai idézték azokat elő. A pontosabb vizsgálat már most azt mutatta, hogy ezek a maradék kapcsolatok középérték- 45 ben a legkisebbek akkor lesznek, ha a kapacitás szemmetriátlanságokat a kiegyenlítő szakasz közepén kompenzáljuk. Ehhez képest, a találmány értelmében, a kiegyenlítés nagyobb pontosságának elére- 50 sére, a kondenzátorokat a vezetékszakaszok közepébe két-két tekercs közé illesztjük be. A találmányi gondolatot egy egészen egyszerű példa segítségül vételével ismer- 55 tétjük, mely az úgynevezett áthallás esetére vonatkozik. Az 1. ábrán egy kábel két beszédáramkörének (I) és (II) szakaszai vannak feltüntetve, melyeknek hossza egy-egy csé- 60 vemező (s) hosszának felel meg. Az (I) vezeték elején egy (Ya) feszültségforrás foglal helyet, a (II) vezeték elején pedig egy tetszőleges (R) terhelő ellenállás, pl. egy távbeszélőhallgató. Másik végükön a 65 kábelszakaszok, a pupincsévék közbeiktatásával, a kábelhez vannak kapcsolva. Az (A) helyen tehát, terhelőellenállások gyanánt, a hozzákapcsolt kábelnek (Wl) és (W2) hullámellenállások képzelendők. 70 Az ábrán a (Wl) és (W2) betűk azt jelzik, hogy a lezáró impedanciák a hullámellenállás értékével birnak. A (Ya) feszülség által előidézett, egy az (x) helyen lévő kapcsolaton át az (R) 75 ellenálláshoz folyó áramnak (2x) hosszú utat kell megtennie, amint az az 1. ábrán pontozott vonallal fel van tüntetve. Ezen