90943. lajstromszámú szabadalom • Csapágy

— 158 — loklapjára is ki van terjesztve. Itt is (a) jelöli a vascsapágytestet, melyen a félgyűrűalakú (b) vörös öntvénylécek foglalnak helyet, melyek valamilyen módon 6 rá vannak erősítve, és (c) jelöli ismét a puha fémréteget. Ama (b) vörös öntvénylécen, mely a csapágycsésze sarka közelében foglal helyet, egy derékszögű (h) karima van elrendezve, mely az (a) vas-10 test homloklapját befedi. A (c) puha fémréteg szintén ki van terjesztve a homloklapra. A rajzon feltételeztük, hogy a (h) vörös öntvénykarimának helyenként lyukai vannak, melyekbe a (c) puha fém-15 réteg a beöntéskor benyomul. Ha a (b) vörös öntvény megerősítése az (a) vastesten beöntés útján történik, akkor a vörös öntvény és a vas közé előnyösen valamely olyan kötőréteget iktatunk 20 be, melynek olvadási pontja a vörös öntvény vagy az egyéb beöntött ötvözet olvadási pontja alatt van. Ezzel meggátoljuk, hogy a vörös öntvény és a vastest közt, amint az különben előfordulhatna, 25 finom levegő- vagy gőzüregecskék maradjanak, melyek rossz melegvezetők gyanánt hatnak, ha a súrlódási meleget belülről kifelé el kell vezetni. Ily módon, ezen kötőréteg folytán, a melegen futás 80 veszélye csökken és a melegen futás után a vörös öntvénynek egyébkor lehetséges megrepedezése (törékennyé válása) meggátoltatik. Azonkívül a vörös öntvény és a vas közt a mechanikai összefüggés is 35 elősegíttetik, mely változatlanul megmarad akkor is, ha, a melegen futás után, a vörös öntvény szükségcsapágyul kell hogy szolgáljon. A kötőréteg fémanyaga gyanánt ónt és 40 horganyt próbáltunk ki. Ám egyéb olyan fémek és fémötvözetek is tekintetbe jönnek itt, melyeknek olvadási pontja a vörös öntvény vagy a különben használt más ötvözet olvadási pontja alatt van. 45 A 3. ábrán az (y) kötőréteg finom, keresztben való sraffozással van feltüntetve. A valóságban ez a réteg jóval vékonyabb, mint a rajzon, és célszerűen azáltal érhető el, hagy a vasalaptest ama felületeit* rne-50 lyekre a vörös öntvényt ráöntjük, a kötőíémmel ráolvasztás után vagy galvánikus úton vonjuk be. Elegendő egészen finom, esetleg leheletszerű vékony bevonat is. S5 Ha vörös öntvényből való (h) homlokfelületborítást alkalmazunk, akkor ajánlatos ezt a borítást különös gondossággal összekötni az (a) vastesttel, mert éppen ezen a helyen érvényesülnek zavarólag a vas és a vörös öntvény hőkitágulási té- 60 nyezője közti különbségek. Különösen megbízható összeköttetés érhető el összekulcsolás útján. A 4. ábra egy ilyen, a homlokvégein összekulcsolással bíró csapágyrésze hossz- 65 metszetét és az 5. ábra homloknézetét mutatja. A rajzon a puha fémbélés el van hagyva. A vörös öntvényből való (h) homlokkarima a (b) vörös öntvényléccel, mely azzal egy darabból van készítve, (i) 7( hidak segélyével van összekötve. Erre a célra a csapágycsésze, a homlokszögletekben, ferde csatornákkal van ellátva, melyekbe a vörös öntvény, a két külső (b) léc és a (h) homlokkarimák beöntésekor, 7E benyomul. Az (i) hidak hatásos összekulcsolást eredményeznek. Ezt az összekulcsolást ekkor még az is igen tetemes mértékben erősbíti, hogy, a vörös öntvény és a vas különböző kitágulási tényezője foly- 8( tán, a vörös öntvényborítás a vastesten bizonyos mértékben összezsugorodik. Az (i) ferde hidak helyett szögalakú (i) hidak is alkalmazhatók, amint ez a 6. és 7. ábrán ugyanolyan módon, mint a 4. és 8! 5. ábrán fel van tüntetve. Az ezen (i) hidak létesítésére szolgáló csatornákat itt a vastestben kiképezett, derékszögben egymásfelé irányuló furatok létesítik. Egyszerűbb, de kevésbé hatásos a (h) & homlokburkolatnak amaz összekulcsolása, mely a 8. és 9. ábrán van bemutatva az előbbiekkel, azonos módon. A jobb feltüntethetés céljából a 9. ábrán a Oi) homlokborítás el van hagyva. Az (a) vastest 9 homlok felületeiben sugárirányú, fecskefarkalakú (m) hornyok vannak elrendezve, melyekbe a vörös öntvény a beöntéskor befolyik, úgyhogy a vastesttel összekulcsolódik. 1 Amint már említettük, a találmány tetszőleges csapágytesteknél alkalmazható. A 10., 11. és 12. ábrákon annak egy hajtórúdfej, pl. egy mozdonykapcsolórúdfej csapágyánál való alkalmazása van bemu- 1 tatva. Feltételeztük, hogy kétrészű csapágyról van itt szó. A 10. ábra keresztmetszetet mutat, míg a 11. ábra az egyik csapágyfél belső nézetét ábrázolja, a 12. ábra pedig a két csapágyfélnek a 10. áb- 1 rára keresztben vezetett hosszmetszetét. Az eddigieknek megfelelő betűjelzések használata következtében ezek az ábrák nehézség nélkül megérthetők. A 13., 14. és 15. ábrán vasúti járműten- l gelyekhez való, úgynevezett tengelyper-