90933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás arzénsavas, ónsavas, antimonsavas alkálisókat és alkálihydroxidokat, esetleg egyéb sókat, pl. konyhasót tartalmazó sókeverékek szétválasztására

A találmány elsősorban az arzén- és ónsavias alkálinak náltriumhydroxidtól és esetleg konyhasótól való elválasztására szolgál és különösen oly eseteikben alkal-5 mazható, amidőn csupán igen kevés arzén van jelen a felodolgozandó olvadékban ós nem is lehetséges; az olvadék oldatában az arzénsók koncentrációját az eljárás folyamán nyert arzénsavas sókkal eléggé 10 fokozni. Azt találtuk, hogy ómsiavas nátrium meghatározott nagy koncentrációjú nátronlúgban melegben nehezen, hidegben pedig gyakorlatilag egyáltalában nemi 15 oldható, továbbá, hogy arzénsavas nátrium ugyanily koncentrációjú nátronlúgban jól oldódik, ellenben gyakorlatilag oldhatatlan csekély koncentrációjú hideg nátronlúgban, amely viszont az ónsavas nát-20 riumoit meglehetősen jól oldja. Ezen felismerés műszaki kihasználására különböző utakat használhatunk. Óntsiavas nátriumot alkálihydroxiditól a találmány szerint pl. úgy választhatunk el, hogy a 25 maró alkálit, nátriumstannátot és némi nátriumarzenátoit tartalmazó sókeveróket a nátronlúgnak oly nagyfokú koncentrációjára hozzuk, hogy a náitriumstanná't az oldat lehűtéseikor gyakorlatilag quan-30 ritative kiválik, míg az arzémsó oldatban marad. Ezen koncentráció azon esetekben, amidőn konyhasó nincs az, oldatban, akkor éretett el, ha az, oldat 508 g mátriumhydroxidot tartalmaz; literenként 35 az oldatban. Ha az oldat konyhasóval van telítve, úgy az oldat legkedvezőbb koncentrációja 400 g marónátron literenként. Azonban minkét esetben literenként 500 g nátronlúgot tartalmazó oldatokkal 40 is dolgozhatunk. Az oldatnak a sitaamárt> csapadéktól való elválasztása után az arzénsót az oldatból hígítással csaphatjuk le és az arzénátcsapadékot a,z alkálilúgtól szűréssel vagy hasonló 'módon vá-45 laszthatjuk el. Másrészről az arzén, ón és nátronlúg ofdatát a nátronlúg azon kisebb koncentrációjára hozhatjuk, amelynél a nátriumarzenát lehűtés közben csak kevés 50 stannáttal kristályosodik ki. A kivált sónak az, oldatból való eltávolítsa után az oldatnak marónátronra vonatkozó koncentrációját annyira növeljük, hogy a Sltennát lehűléskor teljesen oldhatatlan 55 leigyien . és kiváljék. Az arzén kiválasztására. legalkalmasabb^ koncentráció ezén esetiben literemként 280 g marónátron és 124 g konyhasó. Az elválasztás a találmány szerint még oly módom is változtatható, hogy az olda- 60 tot előbb annyira koncentráljuk, hogy a stannát már a ineleg oldatból legnagyobb részt kicsapódik. A stannátkristályok eltávolítása, után az oldatot lehűtjük és anynyira hígítjuk, hogy az arzenát és a slan- 65 nát maradványa együttesen kikriisitályosodniak. Ahelyett, hogy a meleg oldatot a stannát leválása után felhigítanók és azután lehűtenők, természetesen előbb hűthetjiik le, amidőn is a stannát marad- 7ű ványa esetleg némi arzenáttal kikristályosodik. Az arzén maradványát ezután ezen oldat hígításával kiválasztjuk. A kistálykever éknek az, anyalúgtól való elválasztása után a krisíálykeveréket is- 75 mét feloldjuk és az oldatot az arzénnek az ómtól való elválasztása céljából tovább kezeljiik. Az elválaszitás ismert módon, pl. az ónnak ívalétromsav, vagy kénsav, avagy alkalmas kalciumvegyületek 80 segélyével való leválasztása révén történhetik. Ha ezen elválasztásihoz eddig más kalciumvegyületeket használtak, mint karbonátot, úgy aem volt lehetséges tiszta óncsapadékot kapni, mert emellett 85 egyidejűleg némi oldhatatlan kalciumarzenát is keletkezett, amely az ónnal együtt vált ki A találmány szerint ezen ismert lecsapási módszereket azáltal ja- , vítjuk, hogy a kalciunivegyületeket a 90 stannát leválasztása céljából szénsav jelenlétében alkalmazzuk. Ugyanis kitűnt, hogy szénsav jelenlétében nem keletkezik oldhatatlan kalciumarzenát. Az új elválaszlási eljárás úgy semloge?, mint lúgos 95 arzeuá t-s tannáltoldatokra alkalmas. Ha pl. kalciumhydroxidot szénsavval együtt használunk az ón leválasztására, úgy az arzén egyidejű leválasztása valószínűleg azon okból marad el, mert a 10 marómész szénsav jelenlétében vízben oldhatatlan. Karbonátok, pl. nátriumkarbonát is meggátolják az arzénnek leválását, ha a marómész hozzáadása előtt adagoltatnak a kezelendő oldathoz. io k találmány szerinti eljárás arzén- és ónsavas alká 1 í,sóknak alkálihydroxidoldattól való elválaiszitáisára, mely oldatok még egyéb sókat, pl. konyhasót tartalmazhatnak, olyként, hóigy a;z arzén- éis 11 ónvegyületeket az anyalúg kellő koncentrációja mellett kikristályosítjufc, antimonvegyületék leválasztáséra is használható, még pedig az eljárás ezeu kérészíülvíteli módja különösen áikkor előnyös, ll ha antimónsavas nátrium és kiisihennyí-