90879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz fejlesztésére

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90819. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás gőz fejlesztésére. Dr. Marguerre Frigyes Károly igazgató Maniiheim. A bejelentés napja 1925. évi február hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi február hó 11-ike. A találmány gőz fejlesztésére szolgáló oly eljárásra vonatkozik, melynél a hőtáplálás és a gőzképződés víznek különálló elemekben való keringtetése mellett 5 megy végbe. Ismeretes már gőznek oly módon való fejlesztése, hogy a fűtött rendszerben való gőzképződést mindenekelőtt azzal gátolják meg, hogy a keringtetett vizet oly nagy nyomás alatt tartják, hogy 10 gőzképződés nem következhetik be és hogy azután a gőzképződést tetszőleges helyen azzal teszik lehetővé, hogy csökkentik azt a nyomást, mely alatt a víz áll. Az ily egyszerű berendezés csak ott vál-15 hátik be, ahol a hőtáplálás állandó. Ha a fűtött rendszerben való gőzképződést ingadozó hőtáplálás esetén is az említett egyszerű módon akarnók meggátolni, akkor a keringő vízmennyiséget oly nagy nyo-20 más alá kellene hoznunk, hogy a gőzképződés a legkedvezőtlenebb esetben, vagyis a lehető legnagyobb mérvű hőtáplálás esetén se következhessék be, ami azt jelenti, hogy ennek megfelelően a szivattyúban is 25 mindig ki kell fejteni azt a munkát, mely a legnagyobb nyomás előidézéséhez vagy a legnagyobb vízmennyiség keringtetéséhez szükséges. Ezzel veszendőbe megy a fejlesztett gőzből nyerhető energiának nagy 30 része ós a magában véve értékes eljárás többé nem gazdaságos. E hátrány elkerülésére a találmány szerint akként járunk el, hogy a keringtetett víz körfolyamát szabályozzuk. Nagymérvű 35 hőtáplálásnál nagymennyiségű vizet keringtetünk, illetve a keringtetett vizet nagy nyomás alá hozzuk, míg ellenben csekélyebb hőtáplálásnál kevesebb vizet, ill. kisebb nyomás alatt keringtetünk. Célszerű, ha (magában véve ismert eszközök- 40 kel) önműködő szabályozást alkalmazunk, minthogy a kéziszabályozás csak durva alkalmazkodást tesz lehetővé és azonkívül állandó kezelést tenne szükségessé. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 45 eljárás foganatosítására alkalmas, példaképpeni berendezés van vázlatosan feltüntetve. (l)-gyel a keringtető szivattyú van jelölve, melynek segélyével a (2) elgőzölög- 50 tető tartályból vett vizet nyomás alá hozzuk és a (3) fűtőtestbe vezetjük. A felmelegedett víz a (4) szabályozószelepen és az (5) befecskendező készüléken át a (2) elgőzölögtető tartályba jut vissza, ahol a 55 képződő gőzt eltávolítjuk, míg az el nem gőzölgött víz újból a szivattyúhoz áramlik. A szivattyú energiaszükséglete a szabályozás dacára nem jelentéktelen. Hogy már most á folyamatban a szivattyú energia- 60 szükséglete folytán beálló hőveszteségekct elkerüljük, a szivattyút gőzerőgéppel hajthatjuk, melynek fáradt gőzét magában véve ismert módon a tápvíz előmelegítésére használjuk fel. Ezzel adott esetbein 65 feleslegessé tesszük a füstgázos előmelegítőket, minthogy a gőzerőgépből távozó gőzmennyiség elegendő arra, hogy a tápvizet eléggé magas hőmérsékletre melegítse elő. Az említett veszteségek azzal is elkerülhe- 70 tők, hogy a felhevített vizet fokonként, két vagy több egymásután kapcsolt hajtására szolgáló erőgépet oly módon iktathatjuk két elgőzölögtető tartáty közé, hogy azt a felső fokozatokból származó gőzzel táp- 75 láljuk, melyeknek nyomása a használati üzemnyomásnál nagyobb, míg a gőzerőgép fáradt gőzét az alsó fokozatokhoz tartozó