90872. lajstromszámú szabadalom • Légvezeték (antenna) rendszer drótnélküli jelzési célokra

reteinek egyszerű függvénye, úgy függé­lyes, mint vízszintes értelemben. Kívánatos, hogy az antennában vízszin­tes irányban ne tegyünk lehetővé rezgé-5 seket, minthogy ez energiaveszteséget je­lentene. Evégből az antennát szakaszokra oszthatjuk és pedig pl. a vízszintes huza­lok megszakításai révén; alkalmazhatunk továbbá (H) ellenállásokat is, amelyek a 10 vízszintes elemekbe iktatva minden ilyen rezgést kiküszöbölnek. Hogy oly rendszerben, mely a hullám­hosszhoz viszonyítva nagy terjedelmű, az összes függélyes huzalokban lényegileg 15 azonos fázisú és intenzitású áramokat idézzünk elő, evégből a rendszeri több pontján egyidejűleg kell energiával táp­lálni. A táplálópontok akként választan­dók meg, hogy a közöttük lévő távolság 20 ne legyen nagyobb egy hullámhossznál; célszerű, ha e távolság kb. félhullámhossz. A mindegyik táplálási pontnál bevitt váltakozó áramú elektromotoros erőknek mindenütt azonos fázisuaknak és intenzi-25 tásuknak kell lenniök. Ezt azzal érhet jük el, hogy mindegyik táplálási ponttól a generátorhoz egy-egy kábelt vezetünk és az elrendezést akként foganatosítjuk, hogy mindegyik pont és a generátor közötti ká-30 belhossz azonos legyen. A 2. ábra a táplálóberendezés egyik alakját mutatja, (F)-fel a legalsó vízszin­tes huzal, (J, K, L, M)-mel pedig egymás­ról egyenlő távolságban levő táp-pontok 35 vannak jelölve, amelyek az (N) kondenzá­torok, valamint a (P) transformátoroknak szekunder tekercsei útján a földhöz, vagy kiegyenlítő kapacitáshoz vannak kap­csolva. A (P) transzformátorok primer 40 tekercseinek mindegyike a (0) kábelhez van kapcsolva. Akár azonos hosszúságú különálló kábeleket vagy villamosan ekvi­valens hosszúságú kábeleket használha­tunk, akár pedig a feltüntetett kapcsolást 45 alkalmazhatjuk arra, hogy mindegyik transzformátor és a generátor közötti hossz ugyanaz legyen. Hatásos üzemhez szüksé­ges, hogy a generátor segélyével a kábel útján átvitt rezgések a táppontokon vissza 50 ne verődjenek. Evégből akként járhatunk el, hogy a transformátorok viszonyát úgy választjuk meg, hogy az antennának a transzformátor révén, a kábelhez való hozzákapcsoláskor táplált mindegyik ré-65 szének tényleges ellenállása egyenlő le­gyen a kábel kapcsainál a visszaverődés meggátlásához szükséges kritikus ellenól­h'u-sal. Ily feltételek között visszaverődis nem fog bekövetkezni és a kábelekben álló hullámliatások nem lépnek fel. 60 Egymással párhuzamos csövekből vagy rudakból, a „Lecher"-drótrendszer mód­jára készült és fémes vezetékekbe zárt ká­belek a legjobbak és igen nagy hatásfokot szolgáltatnak. Némely esetben célszerű a 65 transzformátorokat az antenna függélyes részeinek középpontjában beiktatni és ha az antenna ellenállása egyenlő vagy köze­lítőleg egyenlő a kábel kritikus ellenállá­sával, úgy a kábel közvetlenül kapcsolható 70 be a függélyes elemekbe anélkül, hogy transzformátorokat kellene igénybeven­nünk. A (P) transzformátorok szekunder tekercsei az antenna szakaszai közé, pl. a (D, E) huzalok közé (1. ábra) is beiktat- 75 hatók. Azt találtuk, hogy két, az 1. ábra sze­rinti antennarendszer két egymással pár­huzamos síkban, egymás mögött és pedig negyedhullámhossznyi távolságban, vagy 80 a negyedhulláulhossz páratlanszámú több­szörösének megfelelő távolságban elren­dezve, előnyösen alkalmazható. Ha az egyiket átvivőelem gyanánt alkalmazzuk, akkor a másik visszaverő elem gyanánt 85 szerepe] és így egyirányú átvitelt vagy felvételt érünk el, bármily kívánt kon­centrációfokkal. E kombinációban az át­vivő antenna kívánt esetben kisebb ma­gasságú lehet, mint a visszaverő antenna. 90 Ez a visszaverő antenna, minthogy nem igényel semmiféle energiatápláló beren­dezést, függélyes irányban több hullám­hossznyira könnyen terjeszthető ki, ami­kori s a fügélyes irányba nagy koncentrá- 95 ciót érünk el. Az egyik lehetséges elren­dezés az, hogy a hullámhosszhoz viszo­nyítva csekély magasságú átvivőantenna oly visszaverőantennával van kombinálva, mely a hullámhosszhoz viszonyítva magas 100 és mely oly hengerparabola alakjában van elrendezve, melynek fokuszvonala vízszin­tes és az átvivőantennát fedi. Az alábbiakban a leírt antennák gya­korlati méretviszonyait és az elért ered- 105 inén veket közöljük: Áz 1. ábra szerinti antennánál a füg­gélyes elemek közötti, gyakorlatilag cél­irányos vízszintes távolság a hullámhossz a és ily közök mellett a vízszintes ele- no mek közötti távolság (vagyis a C—D, illetve E—F távolság) kb. Vs hullám­hossznak felel meg. Ha átvivő antenná­nak visszaverő antennával való oly kom­binációját alkalmazzuk, melynél mind- 115 egyik antenna területe a hullámhossz

Next

/
Thumbnails
Contents