90867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű növényi rostok feltárására, cellulóza előállítása céljából

>Iegjelent 1930. evi julius hó 15-en. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90867. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás mindennemű növényi rostok feltárására, cellulóza előállítása céljából. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M., mint a Chemische Fabrik Griesheim Elektron cégr Frankfurt a/M.cég" jog-utódja. A bejelentés napja 1925. évi junius bó 15-ike. A jelen találmány javításokra vonatkozik cellulóza előállításában fa, szalma vagy más növényi rost any agok nak savanyú szulf holdatokkal való kezelésével; vonat-5 kőzik továbbá ezzel szoros kapcsolatban tiszta cellulózának klór segélyével való javított eljárására is. Ismeretes, hogy cellulózalartatmú növényi rostanyagioknak alkaliákkal és klór-10 ral való váltakozó kezelése útján tiszta cellulóza (sejitanyag) állítható elő. Az eddig ismeretes eljárások lényegében azt célozzák, hogy a növényi nyersanyag hideg és meleg alkálilúgokkali való ismételt 15 kezeléssel az utána következő klói-kezelés számára megtámadható legyen. Ezzel ellentétben a jeLen, elijárás azon, új' módhoz folyamodik, hogy a nyersro-stíanyag előkezelését nem, alkáliákkal;, ha-20 nem tisztán savas jellegű szerekkel foganatosítja. Utóbbiak köztil a savanyú szulfitoldatok mutatkoztak különösen eLőnyösnek, közülök azonban az eddig szokásos kalcium,- és magnéziumbiszulfit lú-25 gokkal szemben előnyösen a nátrium szult'iitja és biszulfitja alkalmazandó. Ezeknek nagy előnye a íöldalkálibiszutfitekkel szemben abban van, hogy oldó és szétválasztó képességük lényegesen kedvezőbb 80 és hogy úgy gyantában dús, mint gyantarszegény faféleségek feldolgozására egyaránt használhatók. Kizárólag a nátriumszulfitekkel való kezeléssel! is jó cellulózát állíthatunk elő, amely könnyen í'e-35 héríthető. A szulfitek hatását azonban más, foszlató és oldó hatású anyagokkal támogathatjuk, melyek az inkrusztálóanyagokat savanyú oldalban oldják és erre való tekintettel a nátrium és egyéb szulfitokkal való kezelés különösen al- 40 kalm,as a későbbi, klórral való kezeltás előkészítésére. Ismeretes, hogy míg a gyantában szegény fa, különösen a lucfenyő fája kaiciumbiszulíit lúgok használata • melltett 45 könnyen cellulózává feldolgozható, addig a cellulóza előállítása gyantában dús fából, különösen szurkosfenyőből, de szálából vagy fahulladékokbóL is, a szokásos szulfitel jár ások szerint, már most akár 50 közvetlen főzés útján (Ritler-Kellner) vagy közvetett főzéssel (Mitscherlich) tetemes nehézségekkel jár. Itt tehát általában a szulfiteljárást az alkáliás feltárási eljárások, a «nátron- és szulfiteljárások» ki- 55 szorították. Ezek a nátron- és szulfátéijárások azonban főzőlúgjaik nagy alkálitartalma és értékessége folytán az egész liulladéklúg regenerálását teszik szükségessé. 60 Különösen értékes haladásnak kell tehát jelölnünk azt, hogy a Sizulfit eljár ág hátrányai szalma és másefféle alkalmazásánál jobban kiküszöbölhetők, ha a kalciumbiszulfit lúgok helyett a találmány 65 szerint nátriumbiszulfit lúgokat alkalmazunk. Hogy a feltárási folyamat hatásos legyen, nemcsak a nyersanyag inkrusztálóanyagainak kell kémiai viltozást szenved- 70 niök, hanem, ezeknek egyidejűleg a főzőlúgban fel is kell, olldódniok. Ezen feloldódás gyantában dúsabb faféleségek, kovasavban dúsabb szalma, fahulladékok stb. feldolgozásánál a lúgban bizonyos meny- 75 nyiségű alkálisók jelenlétét kívánja meg. A kémiailag megváltozott inkrusztálóanyagok a főzőlúgban alkálivegyüLetek