90862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhydrogénolajok átlakítására

- 9 — kondenzátorba vagy más alkalmas berendezésbe vezethetők. Az eljárásnak a 4. és 5. ábrán feltüntetett berendezéssel való foganatosításánál ,5 mindenekelőtt a (110) szelepet nyitjuk, úgyhogy a gáznemű termékek a (80) retortából nagy nyomás alatt a (109) csövön át a (108) fúvókákba áramolnak. A fúvókák -ból, melyeknek sugarai egymáshoz ütköz-10 nek, a gáznemű termékek a (107) reakciótérbe lépnek. A fúvókák úgy vannak szerkesztve, hogy a belőlük kilépő közegnek igen nagy sebességet kölcsönöznek és a gáznemű termékeknek adott kinetikai 15 energia az ütközés pontján létesül. Ezt követőleg a gáznemű termékek a (98) csőben alászállnak és a (83) tartályban levő (84) folyadékban buborékok alakjában felemelkednek. Ezáltal az a hő, amelyet a gáz-20 nemű termékek árama a (80) retortából magával hozott, valamint a folyadéksugarak ütközéséből származó hő a folyadéktömeget előmelegíti, mielőtt az a (80) retortában kezeltetnék. A (83) tartályban a 25 hőmérséklet jóval a víz forrpontja felett • tartatik, úgyhogy a nehéz olajban tartalmazott víz gőzzé alakul át és a gáznemű termékkel együtt a (111) gőzdómba távozik. A vízgőzzel együtt távoznak a kén-80 vegyületek is. Ezen hatás következtében a nehéz olajat a (80) retortában való kezelése előtt a víztől és kéntől megszabadítjuk, ezenkívül a nehéz olajban tartalmazott könnyebb szénhidrogének is frakcio-35 náltan eltávolíttatnak, mielőtt az olaj a (80) retortába lépne. Ezenkívül adott esetben a fúvókákból jövő, szabadon ionizált gáznemű termékek és a (83) tartályba levő nehéz olaj között még más kölcsönhatások 40 is léphetnek fel. A (101) ütközőfelület konvekciós áramokat hoz létre, melyek a (83) tartályban levő anyag hevítését, valamint a tisztátalanságok és idegen anyagok kivá'asztá-4b sát jelentékenyen elősegítik. A felfelé mozgó anyag a gáznemű termékeket buborékok alakjában magával viszi, ezen buborékok a folyadék felületén felszabadulnak, míg a folyadék a (101) ütközö-50 felület és a (98) cső közötti csatornában visszatér. Az olajból kiválasztott szilárd anyagok a (83) tartály fenekén gyűlnek össze és a (91) záróelemen át időről-időre eltávolíthatók. A fentiekben leírt rekaeió 55 keresztülvihető akkor is, ha az ütközés övében folyadék nincs jelen, célszerűnek mutatkozott azonban bizonyos mennyiségű nchez olajnak a reakciótérbe és az egymáshoz ütköző tömegek körzetébe vnló befecskendezése. A (104) szelepek mc,;- 60 felelő működtetésénél a (106) és (108) fúvókák injektorokként működnek, melyek segélyével a folyadék a (102) csöveken át felemelhető. Ez a folyadék a (80) retorlából jövő forró gáznemű termékek sugarával 65 elegyedik és a fúvókák a keveréket nagy sebességgel a (107) reakciótérbe fecskéndezik, ahol €L7j clZ 1. ábra kapcsán leírt módon ütközés következtében felmelegszik. A (104) szelepeket célszerű úgy beállí- 70 tani, hogy a folyamat kezdetén nagyobb mennyiségű olaj menjen át a fúvókákon, oly célból, hogy a (83) tartályban levő olaj gyorsan a kívánt hőmérsékletre hevíttessék. Ezután az olaj beáramlását 75 annyira csökkentjük, hogy a gáznemű termékek és a finoman eloszlatott olaj nagy sebességet vegyenek fel. Ezt követőleg a folyadék- és gázáramokat ütközésre hozzuk. 80 Az eljárás egy foganatosítási alakja értelmében a fejlődő vízgőzt a reakciótérbe vezethetjük, amikor is hidrogenizáló hatást érünk el. Adott esetben a tartályban levő nehéz olajhoz vizet adhatunk, 85 vagy közvetlenül a fúvókákhoz vizet vezethetünk, oly célból, hogy a hidrogenizáló hatást fokozzuk. Ugyanígy és ugyanezen célból hidrogéngázt is vezethetünk be. A fentiekben a találmányt petróleum 90 kezelésével és könnyebb szénhidrogének előállításával kapcsolatban ismertettük. Nyilvánvaló azonban, hogy az eljárás nemcsak szénhidrogének, hanem más vegyületek kezelésére is alkalmas. Magától 95 értetődik az is, hogy a leírtaktól eltérő feltételek és reakciók is előfordulhatnak, és ezek is a találmány körébe esnek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás nehéz szénhidrogénolajoknak 100 könnyebb olajokká való átalakítására, azáltal jellemezve, hogy a szénhidrogénmolekulák disszociációját nyomás ós hő alkalmazása mellett, ütközés útján hozzuk létre. 105 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a szénhidrogénmolekulák disszociációjának elérésére szénhidrogénolajokból képezett sugarakat hozunk egymással 110 ütközésre. 3. Az 1., illetve 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy nehéz szénhidrogéneket