90862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhydrogénolajok átlakítására

4. ábrán a berendezésnek- egy további foganatosítási alakját függőleges metszetben szemléltettük, míg az 5. ábrán ezen berendezés egy részlete 5 függőleges metszetben látható. A berendezésnek az 1. ábrán szemléltetett foganatosítási alakjánál az olaj desztillálására az (1) retortát alkalmazzuk. Habár a találmányt képező eljárás foga-10 natosítására különböző retortaszerkezetek alkalmasak, előnyös az ábrázolt szerkezet használata. Ez a szerkezet a feltalálónak 1,337.831. számú amerikai szabadalmi leírásában van ismertetve. Bizonyos elté-15 rések az alábbiakban le vannak írva. Az eljárás tág hőmérsékleti és nyomáshatárok között foganatosítható és a berendezés részletei a találmány keretén belül, mely nincs az alább említett hőmérsékle-20 tekre, nyomásokra és részletekre korlátozva, módosíthatók. Mindamellett az alábbiakban az eljárásnak egy foganatosítási példáját ismertetjük. A találmányt képező eljárás általában szénhidrogén-25 olajok átalakítására alkalmas. Tüzelőolaj feldolgozásánál kielégítő eredményeket érünk el, ha a retortában 6—9 kg/cm2 nyomást és 370—425°C hőmérsékletet tartunk fenn. Ezen hőmérsékleten és nyo-30 máson krakkolás következik be és gázalakú termékek képződnek. A tömegeknek az eljárás kiviteléhez alkalmas kinetikai energiát kielégítő módon adhatjuk meg, ha a 2. ábrán fel-35 tüntetett fúvókaszerkezetet alkalmazzuk, mely az anyagnak nagy sebességet kölcsönöz. A 2. ábrán ez a szerkezet a gyakorlati kivitelhez képest 1:3 léptékben vau feltüntetve. Ezen fúvókaszerkezettel 40 a fent említett hőmérsékletek és nyomások betartása mellett igen nagy sebességeket érhetünk el. Kísérletek azt mutatták, hogy ez a sebesség megközelítőleg 861 m/sec. A nyomás alatt álló gázalakú 45 termékek az (1) retortából a (2) csövön át a (3) fúvókaszerkezetbe lépnek. A gáznemű termékeknek a fúvókaszerkezethez való áramlását a (2) csőbe iktatott (4) szeleppel vezéreljük. A (3) fúvókaszerke-50 zetben a gáznemű termékek az (5) pontokon expandálnak. Mint már említettük, a fúvókák úgy vannak szerkesztve, hogy a gáznemű termékeknek az expanzió által nagy sebességet kölcsönöznek. A gáz-55 nemű termékek a (6) reakciótérben egymáshoz ütköznek. A (6) reakciótérből a (7) cső a (8) tartályba vezet; ez a cső végén a lyukgatott (9) fejjel van ellátva. A. (8) tartály szénhidrogénolajat tartalmaz, melynek magassága a (10) színtmutató 60 üvegen leolvasható. A (8) tartály alsó részéből a (11) cső vezet a fúvókaszerkezet alsó részébe. Ez a cső arra szolgál, hogy a folyadékot a 2. ábrán a (12) nyilakkal jelölt módon va fúvókákhoz ve- 65 zesse. A (11) csőbe a (13) szelep van iktatva, mely mutatóval és beosztott tárcsával van ellátva és a (8) tartályból a fúvókákhoz áramló folyadék mennyiségének szabályozására szolgál. A fúvókák a 70 2. ábrán látható módon úgy vannak kiképezve, hogy a (8) tartályból jövő folyadék a retortából származó gáznemű termékekkel akkor keveredik, amikor azok az ütközés következtében már nagy 75 kinetikai energiát vettek fel. A fúvókák két-két (14, 15) részből állnak, melyek közül a (14) részek expanziófúvókákat képeznek. A (8) tartályból beáramló folyadékot a gáznemű termékek a (15) fúvóka- 80 i'f'szbe a nékik a (14) fúvókarészek által kölcsönzött sebesség folytán szívják be és a folyadék a nagy sebességű gáznemű termékekkel együtt a (6) reakciótérbe lép, - ahol a gáznemű termékek és a velük 85 ragadott folyadékrészek ütköző hatásoknak tétetnek ki. Habár az ábrázolt foganatosítási alaknál egymással szemben álló fúvókákat tűntettünk fel, nyilvánvaló, hogy az eljárás más oly eszközök- 90 kel is foganatosítható, melyek a kívánt ütköző hatást létrehozták. Szükség esetében a nagy sebességgel mozgó masszák helytálló testhez is ütközhetnek. A berendezésnek ábrázolt foganatosítási alak- 95 jánál a kívánt ütköző hatás létesítésére egy nagy sebességet létrehozó fúvószerkezetben a hő expandálható képességét hasznosítjuk, természetes azonban, hogy ugyanezen célra minden olyan szerkezet 100 alkalmas, mely a kívánt ütköző hatás létrehozására szükséges sebességet létesíteni képes. Az eljárás a gáznemű termékek ütköző hatásával egymagában is foganatosítható, 105 célszerűen azonban a leírt módon járunk el és a (8) tartályból folyadékot viszünk be a reakciótérbe. A folyadékrészecskék az ütköző hatást fokozzák azáltal, hogy a gázalakú termékekbe ütköznek és az üt- no közés következtében maguk is disszociálódnak. Az ütközés következtében fellépő súrlódás statikai elektromosságot hoz létre, mely ionizáló hatással jár. Az (1) retortában fellépő krakkoló 115 desztilláció alatt a gáznemű termékek 90862