90851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a liszt vagy a gabona sütőértékének meghatározására
tetve. Ezek egy hosszú, beosztásokkal ellátott csövet foglalnak magukban, mely felső végével a (17) csőhöz van kötve, míg az alsó végével, gumicső rítján, egy kéz-5 ben tartandó palackkal van összekötve, mely vizet tartalmaz. A (17) cső víznyomásmérővel (manométerrel) is össze van kötve. Kísérleteknél a következő módon já-10 runk el: a példa gyanánt választott lisztet, állandó százalékban, vízzel, amenynyire csak lehet egyenletesen, összegyúrjuk, amíg homogén tésztát kapunk, melyet egyenlő alakú lepényekre vágunk 15 szét. Miután a (10) szelepet és a (19) dugót illető fészkén rögzítettük és az (5) lemezt felemeltük, e lepények egyikét a (2) lemez középpontjába helyezzük, azután lesüllyesztjük az (5) lemezt, amíg egy (32) 20 alátétlemezhez ütközik. Most felemelük a (19) dugót és lesüllyesztjük a (10) szelepet. Ekkor megfigyelhetjük, hogy a próbadarab két zónára van osztva, melyek közül az egyik, a központi zóna, meghatá-25 rozott méretű tárcsa alakjával bír, mely a mérésre szolgáló próbadarabot szolgáltatja és mely a magassági irányban helyét változtatni képes, míg a másik, a kerületi zóna, mely a két (2 és 5) lemez közé 30 van befogva, a próbadarab tartójául szolgál. Most az említett, kézben tartható palackot, a lefolyáshoz szükséges helyzetben tartva, úgy használjuk, hogy a tészta-35 próbadarab alá gáz- (levegő-) áram jusson, mely fokozatosan kifeszíti (kinyújtja) a tésztahártyát, úgyhogy ez gömbsüveg alakját veszi fel, melynek fala abban a mértékben vékonyodik, amelyben sugara 40 nagyobbodik. A víz lefolyását abban a pillanatban, amelyben a hártya elszakad, megszüntetjük. A mérőcsőben lefolyt víz mennyisége a beszorított gáz össztérfogatának megállapítását engedi meg, amiből 45 az elszakadás pillanatában a membrán felületének nagysága kiszámítható. Azonkívül feljegyeztük a deformáció folyamán a manométer által jelzett maximális nyomást. 50 Felismerték, hogy a tészta szívóssága, melyet a maximális légnyomás segélyével mérünk, függvénye ama vízmennyiségnek, melyet a liszt a kenyértisztítás közben absorbeálni képes és hogy egyszerű 55 összefüggés áll fenn egyrészt ama légtérfogat közt, mely a hártya elszakadását idézi elő és másrészt ama kenyér specifikus térfogata közt, melyet ebből a lisztből kapunk. A jelen találmány értelmében már most 60 a vízmanométert (víznyomásmérőt) egy regisztráló készülékkel helyettesítjük, melyet a 2. ábrán látható módon helyezünk el, ahol (A') jelöli a (B') próbadarab deformálására szolgáló levegőt állandó 6 mennyiségben bevezető csövet. A (C) légnyomásregisztráló készülék a (D) cső segélyével van összekötve a levegő körfolyamával. Hogy a regisztráló készülék által felrajzolt diagrammban az abscissák 7C helyébe az illető idő alatt beáramlott levegő térfogatát lehessen behelyettesíteni, szükséges, hogy alkalmas szerkezet segélyével állandó összefüggést (viszonyt) hozzunk létre a regisztráló dob egyenletes 75 forgó mozgásai és a levegő mennyisége közt. Azonkívül alkalmas elrendezés lehetővé teszi, hogy a próbadarab alá a levegő bevezetésének kezdete és a dob megindulása egyidejűleg menjen végbe. 80 A 3. ábra egy ilyen feltételek mellett kapott deformálási diagrammot tüntet fel. A levegő nyomása O-tól (M)-ig növekedik, azután fokozatosan, abban a mértékben, amelyben a próbadarab vékony mem- 85 bránná alakul át, csökken és a membrán szétszakadása pillanatában megszűnik. Két mennyiséget ismerhetünk fel ezen a diagrammon: az M, P maximális ordináta a tészta szívósságának mértéke, az 90 (O, Vr) abscissa pedig a próbadarab szétszakadását előidéző légtérfogatot adja meg. Másrészt az a munka, melyet a próbadarab teljes kifeszítése (kinyújtása) igényel, egyenlő azzal a munkával, melyet 95 a levegő nyomása végez. Ez a munka: Vr T = J p.dv. o A p—f (v) függvényt grafikai úton kaptuk meg, a (T) értéke tehát kiadódik a görbe, az abscisssatengely és az 10( N Vr végső ordináta által körülzárt terület mérőszámának és a diagramm-terület 1 cm2 -jének a kísérleti feltételek által megadott, erg-ekben kifejezett értékének egymással való sorozatából. Végül a ka- 10 pott (T) munkaértéket a kísérletnek alávetett próbadarab (Q) súlyának mérőszámával elosztjuk. Az így kapott mennyiség nagy határok közt változik ama gabona természete sze- 11 rint, melyből a kísérletek tárgyát képező
