90838. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú relais, higanygőzegyenirányítóval

fi. ábra az (A) és (Q) között átlépő fényívnek (ip) lökéseit mutatja; a 7. ábra a (Gl) fogyasztó készülékben folyó áram (iv) görbéje. A 5 8—13. ábrák bemutatják, hogy hogyan történik az áram szabályozása a talál­mány szerinti berendezésnél. A 14. ábra azt a képet mutatja, amelyet az áramlökések adnak. 10 A 2. ábrában (G) a vákuumedény, (A) a foanóda, (H) a segédanóda és (Q) a hi­ganykatóda. (H) és (Q) között állandóan kis higanyfényív ég, úgyhogy a (Q) hi­ganykatódán állandóan egy forró pont 15 van. Ennek folyitán (A) és (Q) között mindenkor fényív keletkezhetik, ha eze­ken a pontokon kellő feszültség van je­len. A (Q) és (A) közötti ifényívvel pa­rallel van kapcsolva az (LC) rezgési kör. 20 Az ebben keletkező rezgéseknek olyan erőseknek kell lennie, hogy az egyen­áramú fényív minden rezgésnél megsza­kíttatik. Ez az '(LC) kör az (S) rács po­tenciálját (T2) transzformátor útján be-25 folyásolja; (Gl) egy fogyasztó berendezés pl. hangosan beszélő. A folyamat már most a következőképpen megy végbe. Tegyük fel, hogy (Q) és (H) között gyujtóív ég; a hálózat azonban még fe-30 szültségmentes. Ha már most a hálózatot bekapcsoljuk, akkor (Q) és (A) között fe­szültség lép fel. A rács azonban (Q) ne­gatív potenciálján van; ennek következ­tében az (A)-ból kiinduló összes erővona-35 lak a rácson végződnek és a fényív nem állhat elő. Csak az történik, hogy a (C) kondenzátor feltöltődik. A rács kapcso­lása (T2)-nél olyan, hogy iá (C) feltölté­sénél az (S) negatív töltése erősödik. 40 Avégből, hogy a rács védőhatása ne szűn­jék meg azon pillanattól kezdve, amikor a kondenzátor és a hálózat feszültsége egyenlő, a rácsnak ismert módon negatív előfeszültséget adhatunk. Ha a (CL)-kört 45 úgy képezzük ki, hogy annak alig van öhmikus ellenállása, úgy a (CL) körben csillapított rezgések állnak elő akkor, amikor a maximális feszültség elérése után az áram ellenkező irányúvá válto-50 zik, úgyhogy egy ellenáram lép fel. En­nek következtében azután a rácsfeszült­ség (T2) útján pozitívvá válik, úgyhogy most már előáll a fényív, miáltal a kon­denzátor kisül. A vezetékbe bekapcsolt 55 önindukciónak, lamely pl. a (Gl) fogyasztó készülékben lehet elhelyezve, hatása az, amint az Barkhausen útján ismeretessé vált, hogy a (Q) és (A) közötti fényív a rezgőkör kapacitásának és önindukciójá­nak és az eléje kapcsolt önindukciónak 6 megfelelő méretezése mellett leszakad. Mármost a hálózatnak az önindukción még keresztülhaladó árama csak arra szolgál, hogy a kondenzátort ismét fel­töltse. Emellett azonban úgy, mint az 6 első feltöltésnél, a rácspotenciál nega­tívvá válik és ismét megakadályozza úgy, mint fent, a fényív keletkezését. A kondenzátornak ezután kezdődő túltölté­sével az előbb leírt folyamat ismétlődik. 7 A kondenzátor feltöltését és kisütését, illetőleg a kondenzátor kapcsain fellépő feszültségek ingadozásait a 4. ábra mu­tatja. Azáltal, hogy az ív nem ég, amikor a 7! kondenzátor feltöltődik, ez képessé válik, nagy feszültségre feltöltődni, anélkül, hogy egy keletkező fényív zavarná. En­nek következtében erős rezgések állnak elő. A rács szerepe eszerint tehát abban 8< áll, hogy a kondenzátor annak védelme alatt akadálytalanul feltöltődhetik. Az ilyen módon előálló rezgések a kö­vetkező módon szabályozhatók. Amint előbb kifejtettük, az ív abban a pillanat- 8Í ban áll elő, amikor a (C) kondenzátor ki­sülni kezd. Ha \abban a pillanatban, ami­kor a kondenzátor teljesen feltöltődött, a rács még tovább is negatív maradna, ak­kor az ív nem állhatna elő és a konden- 9( zátor kisülése a fényíven keresztül nem következhetnék be. Emiatt az energia nem tud lefolyni, addig, míg a rácspoten­ciál pozitívvá válik és így szabad utat enged az energiának a fényíven át. 95 Ezen időpont szabályozása a (TI) transzformátor útján történik, amelynek egyik (i) tekercsén (io) váltakozóáram, pl. egy mikrofon árama (3. ábra) folyik át. Ilyen transzformátor használata he- 10 lyett lassan történő változásoknál lehet különben a fent említett előfeszültséget is változtatni. Ha (TI) a rácsfeszültséget nagyon erősen csökkenti, akkor (T2)-nek a potenciált ismét emelnie kell, hogy a 10 rácson az ív át tudjon lépni, mert külön­ben a (Gl) készülékhez nem lesz több energia hozzávezetve. Ilyen módon (Tl)­nek felszültsége mértékadó arra az idő­pontra nézve, amikor az egyes rezgések -Q között a fényív előáll, és így egyúttal az égés időtartamára nézve is, más szóval (TI) útján az egyes rezgéseknél a vá­kuumkészülékben átmenő egyenáramú lökések erőssége szabályozható. 11! Ha a mikrofonba (2. ábra) tiszta szi-

Next

/
Thumbnails
Contents