90837. lajstromszámú szabadalom • Füstcsöves gőzkazán
utóbbi esetben a tápvíz keresztáramokból képezett ellenáramban fog haladni a füstgázokkal. (Lásd a 2. ábrát.) A kamráknak felső részeit a kazán víz-, 5 illetve gőzterétől elválasztó (E) lemez az utolsó (IV. kamránál, melyben a víz már elég magas hőfokkal bír, elmaradhat. Az (A—E) lemezek aránylag vékony bádogból valók lehetnek, mert csupán a 10 víz terelésére szolgálnak, s szilárdságilag nincsenek igénybe véve. Minthogy pedig az egymással közlekedő kamrák és a kazántér között nyomáskülönbség nincs, az (A—E) lemezeket nem szükséges sem szé-15 leiknél, sem a füstcsövek áthaladására szolgáló lyukaknál tömíteni, vagy pontosan illeszteni, hanem ezeken a helyeken, a könnyebb szerelhetés kedvéért, mindenhol bátran hagyható csekély hézag. Ha 20 az így keletkező hézagok nem túlságosan nagyok, akkor az egyes kamrák között a víznek visszafelé való áramlása alig fog számottevő mértékben bekövetkezni s hasonlóképpen az (E) fedőlemez széleinél 2b maradó csekély hézagokon keresztül alig fog a fedőlemez fölött lévő melegebb víz a fedőlemez alatt lévő hidegebb vízzel keveredni. A találmány egy másik foganatosí-80 tási alakját a 3. ábra tünteti fel, mely abban különbözik az 1., illetve a 2. ábrán feltüntetett alakoktól, hogy a kamrák egy rósz© nem egymás mellett, hanem egymás alatt van elren-35 dezve. Ennél a megoldásnál tehát az (A) és (B) válaszfalak vízszintesek. Ebben az esetben az ellenáram nem teljes (a II. kamrában egyenáram van), de azért gyakorlati alkalmazása sok esetben előnyös 40 lehet. A III. kamrában itt már a füstcsövek végső leghidegebb darabjával is az első két kamrában már felmelegedett víz jut érintkezésbe, ami szintén ellenkezik az ellenáram elvével. Minthogy azon-45 ban az üzemben az alsó csövek a füstszekrényben történő pernyelerakódás következtében sok esetben amúgy is hatástalanokká válnak, azért a III. kamrában elől belépő melegebb víz következtében gya-50 korlatilag keveset veszítünk az ellenáram előnyeiből. A találmánynak még egy kiviteli alakját a 4. ábra tünteti fel. Ennek a kiviteli alaknak lényege abban áll, hogy az előli .55 vízszintesen elrendezett kamrák előli részükön külön-külön (Hx , H2 ) és (H: ! ) tápnyílásokkal bírnak, melyeken át a közös tápszeleken keresztülnyomott tápvíz, már ezen kamrák íutőfelületeinek arányában megosztva, egyszerre lép be az említett 60 előli kamrákba. A (Hx , H2 ) és (H3 ) nyílásokat a közös tá.pszeleppel (tápfejjel) tetszőleges módon köthetjük össze, akár külön csövekkel, akár közös a kazán belsejében vezetett és több nyílással bíró cső- 62 vei, vagy bármely más alkalmas összeköttetési módot választhatunk. Ebben az esetben az I., II. és III. kamra egymással párhuzamosan működik s a tápvíz ezeken a kamrákon áthaladva a IV-kel jelölt tér- 7( ben találkozik s onnan lép be a kazán melegvízterébe. Az 1—III. kamrákat képező válaszfalak a kazán hossztengelyével párhuzamosan, függőleges síkokban is alkalmazhatók. Magától értetendő, hogy az 1—4. ábrán bemutatott foganatosítási alakok tetszőleges kombinációi lehetségesek s annak sincs akadálya, hogy a válaszfalakat, vagy azok egy részét, ferde síkban, vagy g( valamely alkalmasnak látszó görbe felületben helyezzük el. A bemutatott megoldásoknál a kazánba betáplált víz, a IV. kamra felé haladva, fokozatosan felmelegszik s a IV. kamrá- 8E ban már megközelíti (esetleg el is éri) a telített gőz hőfokát. Ilyen körülmények között a tápvízzel betáplált iszap és kazánkőképző alkatrészeknek nagyobb része ki fog válni az egyes kamrákban. Ezért a g( kamrákat lefúvató váltókkal (M. N. P. és R.) látjuk el és azonkívül a szükséghez képest tisztító nyílásokat is alkalmazunk rajtuk. Minthogy pedig az iszap és kazánkő je- gt lentékeny része már a kamrákban kiválik és lerakódik, kevesebb fog belőle eljutni a kazán kényesebb pontjaira, melyeken a nagyobb füstgázhőmórsóklet következtében a kazánkő- és iszaplerakódás K hátrányosabb. Így a találmány tárgyát képező kazánszerkezet egyszersmind hatályos víztisztítást is végez. A berendezés akkor működik a legelőnyösebben, ha a táplálás állandó, de egy i( további előnye a találmány tárgyát képező szerkezetnek, hogy a kazánban lévő vizet még egyenlőtlen táplálás esetén sem hűti le. így még erőltetett táplálás mellett is könnyebben lesz e megkívánt gőz- l: nyomás fenntartható. A találmány tárgyát képező szerkezet minden füstcsöves gőzkazánnál (lokomotív, lokomobil, félstabil, hajókazán stb.) alkalmazható, de amellett kívánatos, hogy u a füstcsövek képezzék az utolsó huzatot.
