90827. lajstromszámú szabadalom • Tűz- és betőrésjelző biztonsági berendezés különösen páncélszekrények és páncéltermek biztosítására
az alábbiak kapcsán fogunk részletesen ismertetni. A mellékelt rajzok egy oly safeszekrényt mutatnak, amely egy rekeszt tar-6 talmaz. A rekesz falai akként vannak kiképezve, bogy azok két egymástól független üreges teret határolnak, amely terek a nyomóközeg felvételére szolgálnak. A szekrény ajtaja ugyancsak így van ki1 -'^-10 pezve és két egymástól független zárt térrel bír, amelyek a safe használati időtartamának bizonyos szakaszaiban a nyomóközeg vezetésére szolgáló csapokon át e közeggel meg vannak töltve. A fel-15 tüntetett kiviteltől eltérőleg, az ily szekrényekben esetleg csak egy, vagy pedig kettőnél több egymástól független tér is ki lehet képezve. Megjegyzendő, hogy a terekbe a nyomóközeget egymástól füg-20 getlen csapokon át vezetjük be és a közeg azokból ugyancsak külön-külön csapokon át távozhatik, úgyhogy a szekrény üregei és (ha a szekrény zárva van és a nyomóközeget az ajtó belső üregeibe bebocsá-25 tottuk) az ajtó üregei mint a közegvezetékbe iktatott nagy keresztmetszetű bővületek foghatók fel. Mielőtt a nyomóközeg a szekrény üregeibe áramlik, egy redukciós szelepen, vagy egy oly fojtó-30 nyíláson halad keresztül, mint aminők a hangszereknél (fiszharmónium) ismeretesek, esetleg egy e kettő kombinációjából álló szerven. Ezen elrendezés célja, hogy az egész rendszerben állandó nyomás 35 uralkodjék. E nyomást a bebocsátó szerven alkalmazott rugó, vagy tetszőleges más hasonló szerv segélyével tartjuk egyesúlyban. A szerkezet akként van kiképezve, hogy az egyensúlyi állapot bár-40 mely okból való megváltoztatása, illetőleg megzavarása következtében egy villamos áramkör záródik, amely riadó jelet ad, vagy bármely más, a biztonság szempontjából kívánatos hatást létesít. A nyomás 45 alatt álló rendszer bármely helyén lehet valamely állandó kiáramlás és mindig van állandó kiáramlás a jelzőrendszer azon részében, ahol a jelzőszerv működik. Ezt a helyet a következőkben a rendszer 50 végének nevezzük. Áramlás közben a közeg mozogván, a csőellenállás jelentkezik, minek következtében a bebocsátás helyén a nyomás nagyobb, mint a rendszer végén, a jelzőszerveknél fellépő nyomás. 55 A kiáramlás tehát feszültségcsökkentő ha tással bír és ha a betáplált közeg mennyisége kisebb, mint a kiáramlotté, vagy fordítva, úgy a rendszer végén is megváltozik a nyomás. Az egyensúlyi helyzetet tehát a következő tényezők állapítják meg: 60 a kezdeti feszültség, amely a betáplált közeg mennyiségétől függ, a csőellenállás a kiáramlott mennyiség és a rúgó terhelés. A felsorolt tényezők bármelyikének értékbeli megváltozása az egész egyensúlyi ál 65 lapot megváltozását okozza. Ügy a safe ajtajának nyitása, mint annak zárása növeli a kiáramlási tényezőt; a rendszer bár -mely helyén fellépő tömítetlenség, vagy lyuk ugyancsak növeli a kiáramlási té- 70 nyezőt; a csővezeték behasítása a betáplált mennyiséget csökkenti és a csőellenállást növeli. Ugyanez következik be, ha a csővezetékbe valaminő szerszám hatol be és a csővezeték teljes elzárása, vagy 75 átvágása ugyancsak megszünteti az egyensúlyi állapotot. A működés céljából kiáramló közeg mennyiségét meghatározza a rúgófeszültség, a redukciós szelep méretei, valamint a beömlés helyén alkalma- 80 zott nyitásszabályozó. Hogy már most a normális hőmérsékletingadozások az egyensúlyi állapotot meg ne szüntessék, e célból alkalmazhatunk egy thermostatikus szabályozót a nyomásszabályozóval 85 kapcsolatban. A thermostatikus regulator egy emeltyűkar által esetleg a nyílásszabályozó rúgójára, vagy pedig a redukciós szelepre is hathat. Az egyensúlyi állapot megzavarása azonnal maga után 90 vonja a jelzőrendszer működésbe lépését. A betáplálás mennyisége, a szeleprúgól^ terhelése és a kiáramlás mennyisége közötti viszony tetszés szerint változtatható és ezen egyes tényezők nagysága beállít- 95 ható. Az áramlás útjába szelepeket bárhol beiktathatunk főleg azért, hogy a közeg ellenkező irányban való áramlását megakadályozzuk, mert pl. a közegnek az üreges terekből a redukciós szelep felé, 101 vagy azon át való áramlása az egész rendszer működését veszélyeztetné, amennyiben a nyomás az összes csapokon minimumra redukálódnék. Miután a közeg nyomását a rendszerbe való belépése előtt íoí szabályozzuk, ezek a szelepek biztosítják a rúgók működését a riasztórendszer végén, ha a nyomás a nyomóközeg bebocsátása által a rendszer bármely részében növekszik, vagy fordítva. A nyomócsővel, n< vagy az automata hengerével kapcsolatos csövek vagy üreges drótok a rendszer bármely részéhez kapcsolhatók. Általános elv, hogy ezen alkatrészeket a rendszer oly részéhez kapcsoljuk, ahol a nyomás a Ili leggyorsabban, a legnagyobb mértékben és elkerülhetetlenül megváltozik. E változás közben ezen alkatrészek szerepe,
