90826. lajstromszámú szabadalom • Sínmegerősítés

Megjelent 1930. évi jnlius hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Ö0826. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Sínmegerőeités. Dr. Ing1 . Bloss Adolf Ernő műszaki tanácsos Dresden. A bejelentés napja 1925. évi január hó 14-ike. Oly sínmegerősítések, amelyeknél a sín­talp és egy-egy támasz közé a síntalp szé­lén túl nyúló szorítólemez ék módjára he­lyezkedik el, immár ismeretesek. A talál-5 mányheli elrendezés főleg betontalpak­hoz van szánva és az az előnye, hogy he­vítés nélkül, csavarok nélkül és érzékeny vagy a kívánt alakban és nagyságban pontosan csak nehézséggel előállítható 10 alkatrészek alkalmazása nélkül biztos és utánhúzható megerősítést nyújt. A szorító lemez támasza a találmány értelmében a sínre merőlegesen futó, kivágásos szelvé­nyű és a sín felé néző végén ferdén vágott, 15 lapos idom, amely a betontalpból kinyú­lik és páronként a sínt maga közé fogja; a szorítólemezek pedig farokkal vagy nyúl­vánnyal vannak ellátva, ami a támaszra fekszik és a támaszt meg a szorítólemez 20 farkát közrefogó kapocsnak beljebb verése folytán a szorítólemeznek beverését meg­engedi. A kapcsoknak visszamozdulás ellen való biztosítása egyszerű módon ér­hető el, szintúgy a kapcsoknak a szorító-25 lemez utánhúzása céljából való beljebb verése is lehetséges. A rajz a találmánybeli sínmegerősí­tést az 1. ábrán axonometrikus képben, a 80 2. ábrán függőleges keresztmetszetben, a 3. ábrán pedig függőleges hosszmetszet­ben szemlélteti. Az ürös betontalp hátának két végén az (1) gerincével két-két (2) támasz nyúlik 85 ki, melyek a (3) sínre merőleges irányban vannak elhelyezve és melyek a sín tal­pát bőséges köz hagyásával veszik közre. E támasztestek a (T)-tartók szelvényeihez hasonlók, amellett azonban a gerincükben kiképezett áttörés a gerincet magába 40 ágyazó betonmasszával való összefüggést kedvezően elősegíti és a (4) horgonyrudak­nak áttolását lehetővé teszi, végül a ge­rincből derékszögben kiálló (5) szárnyak — mint a betonmassza belsejében elhelye- 45 zett ütközők — a támaszt hosszirányú el­tolás ellen biztosítják. A testnek a sín felé néző vége ferdén le van metszve. Amennyiben a (6) szorítólemez az em­lített ferde lemetszés és a síntalp közé ke- 50 rülnek és a síntalp széle fölé hatolnak, mint sínmegerősítő szerv ugyan lényegi­leg már ismeretes. Újdonsága és különle­gessége azonban abban a módban áll, ahogyan ez a szorítólemezt a támasz se- 55 gítségével meghúzzuk és rögzítjük. A szo­rítólemez e célból a (2) támasznak (7) ere­szére (felső talpára) fekvő (8) farokkal van ellátva, emellett alakja és méretei úgy vannak megválasztva, hogy először 60 a faroknak csak a szabad vége fekszik a. (7) ereszre, a sín felé pedig a farok és az eresz között egy ékszerű rés marad. Ha azután a (8) farokra és (7) ereszre az utóbbit alul megmarkoló (9) kapcsot 65 vagy csíptetőt rátoljuk, akkor a szorító­lemez meghúzása következik be. A (9) ka­pocsnak akaratlan visszatolódását (10) dróthurokkal akadályozhatjuk meg. Min­den további nélkül látható, hogy a szo- 70 rítólemeznek utánhúzása a (9) kapocs­nak beljebb verésével, de a megerősítés­nek megoldása ugyanúgy (a dróthuroktól eltekintve) az alkatrészeknek elrongálása nélkül lehetséges. A szorítólemez külön- 75 böző szélességének kiválasztásával a (3) sínnek a támaszok között való helyzete ismert módon állapítható meg, a nyom­táv tehát befolyásolható.

Next

/
Thumbnails
Contents