90807. lajstromszámú szabadalom • Tűzszekrénybetét cserépkályhákhoz

Megjelent 19H0. évi julius hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI jMQgfl| SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90807. SZÁM. II/LL. OSZTÁLY. Tűzszekrénybetét cserépkályhákhoz. Kvitkovszky Károly kályhásmester Hódmezővásárhely. A bejelentés napja 1924. évi december hó 18-ika. A találmány tárgya tűzszekrénybetét cserépkályhákhoz, mely a cserépkályhák összes ismert előnyeinek megtartása mellett azokat oly irányban tökéletesíti, hogy 5 jóval kevesebb tüzelőanyagot fogyasztanak és amellett a fűtendő helyiséget gyorsan és egyenletesen melegítik át. A cserépkályhák nagy előnye abban áll, hogy egyenletes meleget terjesztenek és a 0 szobát még akkor is melegen tartják, ha a tűz kialudt, mivel a kályha anyaga nagy melegmennyiséget halmoz fel. Hátránya ellenben a cserépkályháknak, hogy a befűtés után csak hosszabb idő múlva .5 melegítik át a helyiséget és hogy belőlük a fűtőgázok aránylag magas hőfokon távoznak, amiáltal a tüzelőanyagot aránylag rosszul használják ki. Hátránya végül a cserépkályháknak, hogy a meleget !0 csakis sugárzás útján terjesztik és nem tartják állandó keringésben a szoba levegőjét, aminélkül a szoba egyenletes átmelegedése csak nehezebben következik be. Az úgynevezett Meidinger-rendszerű 25 vaskályhák utóbbi hátrányokat megszüntetik, amennyiben gyorsan adnak meleget és a szobalevegőt állandó keringésben tartják, hátrányuk azonban, hogy nagyobb melegmennyiség felhalmozására 30 képtelenek, miért is a tűz kialudása után a kályha és vele a szoba is gyorsan kihűl. A cserépkályháknak és a Meidingerrendszerű vaskályháknak összes előnyeit egyesíti magában a találmány szerinti 35 tűzszekrénybetéttel ellátott cserépkályha. Az eddigi cserépkályháknak is volt külön tűzszekrényük, melyet köz hagyásával a kályha külső burkolata vett körül, olykép, hogy a tűzszekrény fala és a kályha köpenye között füstmenetek keletkeztek, 40 melyeken a tűzszekrényben fejlődő fűtőgázokat keresztülvezettük. A találmány szerint a tűzszekrény falait üregesre képezzük ki és a tűzszekrényben levő üreg alsó és felső részét a fűtendő helyiségbe 45-betorkoltatjuk, amiáltal a tűzszekrény üreges falaiban állandóan áramlik alulról-ielfelé a szobalevegó, miközben lényegesen felmelegszik. Következménye ennek, hogy a szobalevegő csaknem oly 50 gyorsan melegszik át, mint a Meidingerrendszerű vaskályháknál, hogy továbbá a tüzelőanyag melege annyival jobban használtatik ki, úgyhogy a megejtett kísérletek szerint a tüzelőanyagfogyasztás körül- 55 belül a felére csökken. A rajzon egyik példaképeni kiviteli alakja látható a találmánynak, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető: 60 1., 2. ábrák a találmány szerinti tűzszekrénybetét távlati képét mutatják élőiről és hátulról nézve, a 3. ábra az 1. ábrához tartozó függélyes metszet, a 65 4—6. ábrák a tűzszekrénybetét egyes elemeit mutatják távlatilag, míg a 7. ábra a 6. ábrához tartozó függélyes hosszmetszetet mutatja. A tűzszekrény fenékrészét ismert mó- 70 don a (d) rostély alkotja. A rostélytól kétoldalt egy-egy fekvő üreges (e) hasáb van elrendezve, melynek (f) ürege pl. a kályha hátoldalán kiér a kályha külső faláig és azon keresztülhatolva a szoba- 75