90805. lajstromszámú szabadalom • Gép mindenféle szemes terményeknek hántására polírozására stb
Megjelent 193Q. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90805. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Gép mindenféle szemes terményeknek hántására, polirozására stb. Kaspar Gretreidesch&lmaschine G. m. 1b. H. Offenbach. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 5-ike. Az eddigelé ismeretes hántológépeknek, melyeknél több, egymással összeköttetésben álló hántókamra van elrendezve, az a hátrányuk, hogy a hántókamráknak leg-5 alább egyike, nagyobb számú hántókamrák esetében pedig kettő, sőt ennél több hántókamra is állandóan üres, mivel a hántandó anyag mindig szakaszosan továbbíttatik az egyik kamrából a má-10 sikba. Ezáltal a gép nem használható ki teljesen, úgyhogy annak teljesítménye korlátozva van. Azonkívül a hántásnak időtartama nem független a hántandó anyagnak az egyik kamrából a másikba 15 való továbbításának időtartamától, úgyhogy a gépet csak nehezen lehet a különböző viszonyokhoz hozzá.illeszkedtetni. A jelen találmányt képező gép ezzel szemben akként dolgozik, hogy mindig 20 valiamennyi hántókamra van megtöltve. Ez azáltal éretik el, hogy a hántás bizonyos idő alatt valamennyi kamrában egyidejűleg megy végbe. Ezután szintén bizonyos időtartam alatt megy végbe a hán-25 tandó anyagnak továbbítása az egyik kamrából a másikba, még pedig mindenütt egyidejűleg, úgyhogy ezen idő alatt a hántandó anyag az adagolási helyről az első kamrába, ebből a második kamrába, 80 ez utóbbiból a harmadik kamrába stb. és végül az utolsó kamrából a kiáramlási helyhez kerül. Ekként valamennyi kamrán egyidejűleg megy át a mindenkori adagolt mennyiségnek megfelelő anyag-85 mennyiség. A hántóhatás időtartamát eközben egy külön szabályozó szerkezet segélyével pontosan meg lehet állapítani, még pedig függetlenül a hántandó an yag -ftak az egyik kamrából a másik kamrába 40 való továbbításának időtartamától. Az ismertetett munkafolyamatot akként lehet elérni, hogy egy, a hántódobok fölött fekvő, az egyes kamrák összekötő csapóit működtető vezérlő tengely, egyik végén, egy fogaskerékkel van ellátva, 46 melyen egy excentrikus rész van kiképezve, mely utóbbi egy egyszeri fordulat után a hajtó fogaskereket visszaszorítja és ekként a vezérlő tengelyt leállítja. A hajtó fogaskereket ekkor egy szabályozó 50 szerkezet fogja fel, mely a fogaskereket mindaddig fogva tartja, míg a hántóhatás tart, amikor is ezen időtartamot pontosan be lehet állítani. Az ismert hántógépeknél a verőlécek 55 forgathatóan akként vannak a verőkeréken alkalmazva, hogy azok a keréknek forgásakor a centrifugális erőnek hatása alatt felállnak és az anyagot a dobfalhoz szorítják; a verőléceknek mozgása ütközők 60 segélyével határoltatik. Más gépeknél a verőlécek rúgóknak hatása alatt állanak, melyek a léceknek visszaszorításánál megfeszíttetnek. Mivel a rúgóknak feszereje a verőlécek utánengedése ellen hat, 65 először aránylag nagy munkaellenállásnak kell keletkeznie, hogy ezen utánengedés egyáltalán létrejöhessen. Ugyanez áll azokra a verőlécekre is, melyeknek mozgása főleg ütközők által határoltatik és 70 melyeknél a centrifugális erő ezt az utánengedést megnehezíti, mert ezen verőlécek aránylag nagysúlyú öntvények, melyekbe még a dobfal belső bevonatának anyagához hasonló anyagú, külön verő- 75 testek vannak behelyezve. Ezáltal a verőlécek előtt a hántandó anyagnak túlságos torlódása, azaz trilerős és haszonnélküli ellenállás idéztetik elő, mely a hántandó anyagnak egyenletes és gyors elosztá- 80
